Zbjeg

Zbjeg
A Szent György templom.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Bebrina
Jogállás	falu
Irányítószám	35254
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	362 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 04′ 23″, k. h. 17° 54′ 07″45.073, 17.90245.073000°N 17.902000°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 23″, k. h. 17° 54′ 07″45.073, 17.90245.073000°N 17.902000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zbjeg témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zbjeg falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Bebrinához tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 12, közúton 14 km-re délnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, a Matnik-patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek alapján itt már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt bizonyítják az „Ada” és a „Trebnja” lelőhely ősi leletei, de előkerültek itt ókori leletek is, bár lelőhelyük már feledésbe merült.

A térség török uralom alól 1691-ben szabadult fel és a település röviddel ezután keletkezhetett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. A falu neve menedékhelyet jelent. Első lakói talán a törökök üldözése elől menekülhettek és itt a Száva mocsaras, erdős árterületén találtak menedéket. Az 1698-as kamarai összeírásban „Zbiegh” néven hajdútelepülésként szerepel a szlavóniai települések között. Az 1730-as egyházi vizitáció jelentésében már 30 házzal és egy Szent György tiszteletére szentelt fakápolnával szerepel. Ezután a Száva boszniai oldaláról újabb katolikus családok települtek be. 1746-ban 35 házában, 42 családban 240 katolikus lakos élt. 1760-ban 47 házában 72 családban 385 lakosa volt. A katonai közigazgatás megszervezése után a bródi határőrezredhez tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Sbieg” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zbieg” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zbig” néven 82 házzal, 391 katolikus és 21 ortodox vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 20. század elején a jobb megélhetés reményében jelentős számú görög katolikus vallású ruszin lakosság telepedett itt le.

A településnek 1857-ben 380, 1910-ben 378 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 75%-a horvát, 16%-a ruszin, 5%-a magyar, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 427 lakosa volt.

Lakossága

Gazdaság

A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik, de sokan járnak dolgozni a közeli Bród városába is.

Nevezetességei

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šumećei plébánia filiája.

Oktatás

A településen ma a bebrinai Antun Matija Reljković elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport

Az NK „Gaj” Zbjeg labdarúgóklub a megyei 3.liga középső csoportjában szerepel.

Egyesületek

Zbježanska udruga mladih – ifjúsági egyesület

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Archiválva 2022. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)