Zoljani

Zoljani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségOprisavci
Jogállásfalu
Irányítószám35215
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség20 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 07′ 55″, k. h. 18° 19′ 12″45.132000°N 18.320000°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 55″, k. h. 18° 19′ 12″45.132000°N 18.320000°E

Zoljani falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oprisavcihoz tartozik.

Fekvése

Bród központjától légvonalban 24, közúton 32 km-re, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon, Stružani és Prnjavor között fekszik. Nyugati részén áthalad az A5-ös (E73) Pélmonostor-Eszék-Svilaj autópálya.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben is lakott volt. A falu központjától 300 m-re nyugatra egy mocsaras területtel körülvett enyhe magaslaton 2001-ben fedezték fel a „Čemešac” nevű lelőhelyet, ahol középkori településmaradványok mellett őskori, valószínűleg a bronzkorból származó cseréptöredékeket találtak. Ugyancsak a falu határában a Svilajt Prnjavorral összekötő úttól északra, a falutól mintegy 800 méterre délre fekvő kis kiemelkedésű dombháton, a „Vrtla” nevű lelőhelyen 2010-ben a készülő autópálya miatt a bródi városi múzeum régészei leletmentő ásatást végeztek. Ennek során kora vaskori kelta és középkori település maradványait tárták fel.

Zoljanit középkori források nem említik, 1698-ban pedig lakosságát úgy tűnik, hogy Prnjavorhoz számították. Az egyházi vizitáció jelentése 1730-ban 4 házzal említi. Ez egyben első írásos említése is. 1746-ban 8 házában 23 katolikus élt. 1760-ban a faluban 8 katolikus ház állt, melyekben 15 család élt 72 katolikus lakossal. A katonai közigazgatás bevezetése után a bródi határőrezredhez, egyházilag pedig a svilaji plébániához tartozott.

Az első katonai felmérés térképén „Soliani” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zoljano” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zolyano” néven 9 házzal, 54 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 65, 1910-ben 74 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakossága horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 33 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
65497776657465737878746767534433

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ "Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001". 2022. június 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 15.
  3. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum....761. o.
  4. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 146. o.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. december 15.

Források

További információk