Stanisław Lem

Stanisław Lem
1966-ban
1966-ban
SzületettStanisław Herman Lem
1921. szeptember 12.
Lwów
Elhunyt2006. március 27. (84 évesen)
Krakkó
Állampolgárságalengyel
HázastársaBarbara Lem (1953. szeptember – 2006. március 27.)
GyermekeiTomasz Lem
SzüleiSamuel Lem
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Lista
  • honorary doctor of the Jagiellonian University of Krakow
  • Złoty Krzyż Zasługi (1955)
  • Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztje (1959)
  • Commander of the Order of Polonia Restituta (1970)
  • Szeiun-díj (1977)
  • Work Flag Order, 2nd class (1979)
  • Grand prix de littérature policière (Katar, 1979)
  • honorary doctor of Wrocław University of Science and Technology (1981)
  • Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (1985)
  • Franz Kafka-díj (1991)
  • Polish PEN Club Award Jan Parandowski (1995)
  • Order of the White Eagle (Third Polish Republic) (1996)
  • Kraków Book of the Month (1999)
  • Krakkó díszpolgára (2003)
  • Geffen Award (2003)
  • Złoty Medal „Zasłużony Kulturze Gloria Artis” (2005)
SírhelyeSalwator Cemetery

Stanisław Lem aláírása
Stanisław Lem aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Stanisław Lem témájú médiaállományokat.

Stanisław Herman Lem (ejtsd: Sztányiszuáf Hermán Lem)(kiejtéseⓘ) (Lwów, Lengyelország, 1921. szeptember 12. – Krakkó, 2006. március 27.) lengyel science fiction-író. Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatja be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta.

Hangsúlyozottan ateista volt.

Életrajza

Lvovban született egy tehetős fül-orr-gégész orvos, Samuel Lem (Lehm) fiaként. Saját elmondása szerint valójában szeptember 13-án született, de babonából a születési anyakönyvi kivonatán a dátumot 12-ére módosították. Későbbi éveiben Lem néha azt állította, hogy római katolikusként nevelkedett, és hogy csak a náci megszállás alatt ébredt tudatára származásának, de iskolai évei alatt zsidó vallási órákat látogatott. Miután 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország egykori keleti területeit (amelyek ma Ukrajnához és Fehéroroszországhoz tartoznak), „burzsoá származása” miatt nem engedték, hogy a Lwówi Műszaki Egyetemen tanuljon, ahogyan azt szerette volna; apja kapcsolatainak köszönhető, hogy 1940-ben felvették az orvostudományi karra a Lwówi Egyetemen, ahová 1941–1942 között járt, de a második világháború miatt a tanulmányait nem fejezhette be. Lvov német megszállása alatt autószerelőként és hegesztőként dolgozott, és tagja volt a lengyel ellenállásnak is. Lem és családja elkerülte a gettóba való költöztetést, és hamis papírokkal sikerült túlélnie. 1946-ban a Szovjetunió által elcsatolt területről a repatriálási program keretében a családjával áttelepült Krakkóba, és ott a Jagelló Egyetemen folytatta az orvosi tanulmányait, azonban az egyetem befejezésekor úgy döntött: minden tanulmányi kötelezettségét teljesíti (abszolutóriumot kapott), de nem teszi le a végső vizsgáit azért, hogy ne kelljen katonai orvosként dolgoznia (saját elmondása szerint nem bírta a vér látványát, de elképzelhető, hogy a valódi ok az volt, hogy mivel apja a hírhedt állambiztonsági szolgálat, az UB egészségügyi részlegének tisztviselője volt, orvosként valószínűleg az UB alá tartozó kórházba osztották volna be, valószínűleg ugyanoda, ahol apja is szolgált). 1947-től kutatósegédként dolgozott egy tudományos intézetben, és szabadidejében történeteket írt.

Stanisław Lem, Krakkó, 2005. október 30.

1951-ben jelent meg első kötete, az Asztronauták. 1953-ban feleségül vette Barbara Leśniak radiológust; 1968-ban fiuk született. 1970-ben a lengyel kultúra külföldi népszerűsítéséért a külügyminiszter kitüntette. 1972-ben a Lengyel Tudományos Akadémia tagja lett. 1973-ban irodalmi kitüntetést kapott a kulturális minisztériumtól.

Lem 1973-ban nyerte el az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Szövetségének (SFWA) tiszteletbeli tagságát, de azt 1976-ban visszavonták, miután megjegyzéseket tett az amerikai sci-fi ponyvairodalmi minőségére: „…bóvli, átgondolatlan, igénytelenül megírt művek, amelyek szerzőit jobban érdekli a pénzkeresés, mint az ötletek és új irodalmi formák.” Az SFWA felajánlott neki egy hagyományos tagságot, ő azonban nem fogadta el.

Lem csupán egyetlen amerikai sci-fi írót illetett dicsérettel: Philip K. Dicket. Dick viszont azt állította, hogy a Stanisław Lem valószínűleg egy álnév, amelyet egy, a kommunista párt utasítására működő bizottság használ a közvélemény befolyásolására, és erről levelet is írt az FBI-nak. Több kísérlet is történt Dick viselkedésének megmagyarázására: Lem volt felelős Dick Ubik című művének lengyel fordításáért 1972-ben, és amikor Dick úgy érezte, hogy a kiadó anyagilag megrövidítette, személyesen Lemet tette felelőssé. Felvetődött az is, hogy Dick erős gyógyszerek, köztük opioidok hatása alatt állt, és „a valóságtól való enyhe elszakadást” élt át. Dick hazafias indíttatású felháborodása Lem az amerikai sci-fi irodalom elleni támadásai miatt szintén szerepet játszhatott.

1977-ben Krakkó díszpolgárává választották. 1981-ben tiszteletbeli doktorrá avatta a Wrocławi Műszaki Egyetem, később az Opolei Egyetem, a Lvovi Egyetem és végül maga a Krakkói Jagelló Egyetem is. 1982-ben, röviddel a Jaruzelski tábornok által bevezetett hadiállapot kihirdetése után Lem Nyugat-Berlinbe emigrált. 1983-tól kezdve Bécsben élt, és csak 1988-ban tért vissza hazájába. Irodalmi alkotó munkáját az emigrációban is folytatta.

Stanisław Lem sírja

Lem életének 85. évében egy krakkói klinikán halt meg, szívbetegségben.

Témái

Lengyelországban a sztálinizmus korszakában minden megjelent művet közvetlenül az államnak kellett jóváhagynia. Így az Asztronauták valójában nem az első regény volt, amelyet Lem befejezett, csupán az első, amely átjutott az állami cenzúrán. A kész kézirat kelte alapján Lem első regénye a részben önéletrajzi „Kórház a transzfigurációban” (Szpital Przemienienia) volt, amelyet 1948-ban fejezett be. A művet hét évvel később, 1955-ben adták ki egy trilógia részeként. A cenzúrával szerzett tapasztalata volt az egyik fő oka annak, hogy Lem úgy döntött, a kevésbé cenzúrázott tudományos-fantasztikus műfajra összpontosít. Mindazonáltal Lem 1950-es években megjelent sci-fi műveinek többségére is jellemző a szocialista realizmus, valamint a jövőbeli kommunista utópia leírása, amelyet a cenzorok és a szerkesztők kényszerítettek rá. Lem később több korai művétől is elhatárolódott, mondván, hogy azok az ideológiai nyomás miatt kompromisszumosak lettek. 1956 után vált igazán termékeny íróvá, amikor a desztalinizációt követően Lengyelországban is valamelyest nőtt a szólásszabadság.

Lem elsődleges témája a megvalósíthatatlan kommunikáció az emberiség és az idegen civilizációk között. Az ő idegen társadalmai gyakran összeegyeztethetetlenek az emberi elmével, lásd A Legyőzhetetlen mechanikus legyeit vagy a Solaris plazmaóceánját. Számos könyve, mint A Kudarc vagy az Éden az első kapcsolat sikertelenségét mutatják be. A Visszatérés című művében egy űrhajós útját követi, aki visszatér egy jelentősen átalakult emberi társadalomba 100 évnyi űrben töltött idő után. Az Úr hangjában kritikusan ítéli meg az emberi intelligenciát, és kétségbe vonja, hogy egyáltalán valóban megértenénk-e egy üzenetet az űrből.

A Non serviam novellájában arról ír, hogy a számítógépnyelvek egymásközt kommunikálnak, s ezzel először említ meg önmagától kialakuló mesterséges intelligenciát az irodalomtörténetben.

Írt a technológiai fejlődésről és az emberi létezés problémájáról egy olyan világban, ahol a technikai fejlődés a biológiai embert értéktelenné teszi (ezen témáját Aldous Huxley vetette fel Szép új világ című művében). Idősebb korában rendkívül kritikussá vált a modern technológiákkal szemben, kritizálta az újabb találmányokat, mint például az internetet.

Számos novellájában, az emberek érzelmi labilitásba kerülnek gépi partnerükkel, akik ugyancsak tökéletlenek. A technológiai utópia témája több művében is megjelenik: Béke a Földön, Helyszíni szemle és a Kiberiáda.

A legsötétebb emberi szituációkban is megcsillantja humorát (például A Futurológiai Kongresszus és a A fürdőkádban talált kézirat című műveiben). Ebből a szempontból többször is Kurt Vonneguthoz hasonlítják. Számos története szól Ijon Tichyről, egy naiv kozmikus utazóról, aki egyszemélyes űrhajójával olyan kalandokba kerül, melyekben az időutazás, a lélek természete, a univerzum eredete elfogadottak és mindezt szatirikus, ironikus, de logikailag tagadhatatlan formában mutatja be.

Futurológiai tudományosságát a "Summa" mellett jelzi még a "Tudományos fantasztikus irodalom és futurológia" című műve is.

Hatások

Lem a legsikeresebb lengyel szerző, műveit 36 nyelvre fordították le és több mint 20 millió példányban jelentették meg. Ennek ellenére kereskedelmi sikere korlátozott volt, mivel a műveinek nagy része Lengyelország kommunista korszakában jelent meg a keleti tömb országaiban (főleg Lengyelország, Szovjetunió és NDK). A kommunista gazdaság miatt a jövedelme az eladott példányszám ellenére kevés volt. Egyedül Nyugat-Németországban párosult a kritikusok általi és az anyagi elismerés, noha az utóbbi években az érdeklődés a könyvei iránt csökkent. Műveinek többségét lefordították angol nyelvre, ami kivételes a nem angol nyelvű sci-fi-írók esetében. Az angol nyelvű kiadások sikere leginkább Michael Kandel érdeme.

Stanisław Lem, akinek a műveit lengyel irodalom olyan mesterei befolyásolták, mint Cyprian Kamil Norwid és Stanisław Ignacy Witkiewicz, azért választotta a sci-fi nyelvét, mert könnyebb és veszélytelenebb volt a kommunista Lengyel Népköztársaságban a fantázia és a fikció világában kifejezni egyes eszméket, mint a realitás világában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért az egyik legtöbbet idézett sci-fi-szerzővé vált, akit a kritikusok H. G. Wellsszel és Olaf Stapledonnal tekintenek egyenértékűnek.

Lem művei nem csak az irodalomra gyakoroltak hatást, hanem a tudomány területére is. 1981-ben Douglas R. Hofstadter és Daniel C. Dennett filozófusok három részletet válogattak be Lem műveiből a The Mind's I című, jegyzetekkel ellátott antológiájukba. Hofstadter szerint Lem „irodalmi és intuitív megközelítése (…) jobban meggyőzi az olvasót nézeteiről, mint bármely (…) tudományos cikk.” Műveit az egyetemi hallgatók tankönyvként használják. 1982-ben Esa-Pekka Salonen finn zeneszerző és karmester Floof címmel szoprán hangra és zenekarra írt művet Lem szövegei alapján.

Művei

Stanisław Lem mellszobra Kielcében a Hírességek sétányán

Lem leggyakoribb témái az emberek és a tőlük jelentősen eltérő idegen fajok közötti kapcsolat, az emberiség technológiai jövője, valamint az ember helye a jövő társadalmában. Az utóbbi téma természetes módon vezet az ideális és utópisztikus társadalmak képéhez és az emberi létezés problémájához egy olyan világban, ahol a fejlett technológia miatt nincsenek kihívások. Az általa alkotott idegen közösségek között találunk mindenfélét, a mechanikus légyrajoktól (A Legyőzhetetlen) kezdve az értelmes Óceánig (Solaris). A technológiai utópiák problémái sok művében jelentkeznek (Béke a Földön; Helyszíni szemle), még a Kiberiádában is, ami átmenet a mesék és a technológia csapdáinak szituációs gyakorlatai között. Írásaira jellemző az intelligens humor, szójátékok, szóviccek és egyéb nyelvi és irodalmi lelemények.

Magyarul

1989-ig

  • Asztronauták. Fantasztikus-tudományos regény; ford. Mészáros István, ill. Toncz Tibor; Ifjúsági, Bukarest, 1957
  • A világűr csavargója; ford. Mach P. Edward, Európa, Bp., 1960
    • (Csillagnapló címen is)
  • Magellán-felhő. Fantasztikus regény; ford. Mészáros István, ill. Csergezán Pál; Móra, Bp., 1961
  • Visszatérés; ford. Mach Edward; Európa, Bp., 1964
  • Lymphater utolsó képlete. Elbeszélések; ford. Mach Edward, ill. Takács Zoltán; Franklin Ny., Bp., 1966 (Kozmosz könyvek)
  • A "Legyőzhetetlen". Fantasztikus regény; ford. Szabó Győző, ill. Hegedüs István; Zrínyi Ny., Bp., 1967 (Kozmosz könyvek)
  • Solaris. Fantasztikus regény; ford. Murányi Beatrix; Európa, Bp., 1968
  • Pirx pilóta kalandjai; ford. Edward Mach, Murányi Beatrix; Európa, Bp., 1970
  • Kiberiáda; ford. Murányi Beatrix; Európa, Bp., 1971 (Európa zsebkönyvek)
  • Summa technologiae. Tudomány, civilizáció, jövő; ford. Radó György; Kossuth, Bp., 1972 (Univerzum könyvtár)
  • Éden. Tudományos fantasztikus regény; ford., életrajz Murányi Beatrix, utószó Kuczka Péter; Egyetemi Ny., Bp., 1973 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológia; ford. Fejér Irén, Murányi Beatrix; Gondolat, Bp., 1974
  • Álmatlanság; ford. Murányi Beatrix; Európa, Bp., 1974 (Európa zsebkönyvek)
  • Az Úr hangja. Tudományos fantasztikus regény; ford. Murányi Beatrix, tan. Kuczka Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
  • Szénanátha; ford. Murányi Beatrix; Európa, Bp., 1980 (Fekete könyvek)
  • Stanisław Lem regényei és elbeszélései; összeáll., szerk. Kuczka Péter, ford. Szabó Győző, Murányi Beatrix, Mach P. Edward, Mészáros István; Kozmosz Könyvek, Bp., 1983 (Metagalaktika, 5.)
  • Az emberiség egy perce; ford. Révai Gábor; Európa, Bp., 1988 (Mérleg)

1990-től

  • Béke a földön. Regény; ford. Murányi Beatrix; Európa, Bp., 1991
  • A legyőzhetetlen; ford. Szabó Győző; Sierra, Bp., 1992 (Világsiker)
  • A kudarc; ford. Murányi Beatrix; Magyar Könyvklub, Bp., 1995
  • Csillagnapló; ford. Murányi Beatrix, Magyar Könyvklub, Bp., 1996
    • (A világűr csavargója címen is)
  • Képzelt nagyság; ford. Hermann Péter, utószó Tillmann József A.; Poligráf, Bp., 1998
  • Szempillantás. Az emberi civilizáció perspektívái; ford. Körner Gábor; Typotex, Bp., 2002
  • Béke a földön; ford. Nemere István; N&N, Bp., 2003 (Möbius)
  • DiLEMmák. Írások a 21. századból; ford. Keresztes Gáspár; Typotex, Bp., 2005
  • Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma, 1-4.; ford. Murányi Beatrix, Szabó Győző; Szukits, Szeged, 2005–2008
    • 1. Éden / Solaris / Visszatérés / A legyőzhetetlen / Az Úr hangja; 2005
    • 2. Pirx pilóta kalandjai / A kudarc / Kiberiáda / Amit a robotok mesélnek; 2006
    • 3. Csillagnapló / Helyszíni szemle / Béke a földön / Rakottas; 2008
    • 4. Krisztus színeváltozása kórház / Felsővár / A nyomozás / Szénanátha / A rejtély / A fürdőkádban talált kézirat; 2009
  • DiLEMmák. Írások a 21. századból; ford. Keresztes Gáspár; 2. jav. kiad.; Typotex, Bp., 2006
  • Sex wars. Utolsó válogatás; ford. Mihályi Zsuzsa; Typotex, Bp., 2007

Film- és TV-adaptációk

Lem hírhedt volt arról, hogy élesen kritizálta a művei alapján készült filmeket. Andrej Tarkovszkij 1972-es Solaris feldolgozását űrbeli Bűn és bűnhődésnek nevezte.

Ajánlott irodalom

Kapcsolódó szócikkek