| KkStB 189 | |
| kkStB Gv (átépítve) kkStB 189 sorozat BBÖ 189 sorozat | |
| Pályaszám | |
| ex Gv 1–4, kkStB 189.01–04, BBÖ 189.01–04 | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Krauss/Linz |
| Gyártásban | 1895–1899 |
| Átépítés | |
| Éve | 1903 |
| Selejtezés | 1953 |
| Darabszám | 4 db |
| Elődje | KkStB Gv sorozat |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | 2-4-0T |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Hajtókerék-átmérő | 930 mm |
| Futókerék-átmérő | 640 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 40 km/h |
| Teljes tengelytávolság | 4000 mm |
| Üres tömeg | 23,0 t |
| Szolgálati tömeg | 34,0 t |
| Tapadási tömeg | 24,2 t |
| Fékek | |
| Típusa | Vakuumfék |
| Vonatfűtés | Gőzfűtés |
| Gőzvontatás | |
| Jelleg | 1B n2vt |
| Hengerek | |
| Száma | 2 |
| Nagynyomású henger(ek) átmérője | 320 mm |
| Kisnyomású henger(ek) átmérője | 470 mm |
| Dugattyú lökethossza | 500 mm |
| Gőznyomás | 13 at |
| Rostélyfelület | 1,25 m² |
| Sugárzó fűtőfelület | 5,5 m² |
| Csőfűtőfelület | 55,1 m² |
| Forrfelület | 60,6 m² |
| Vezérmű rendszere | Heusinger |
| Vízkészlet | 3,6 m³ |
| Tüzelőanyag-készlet | 2,0 m³ |
A kkStB 86 sorozat egy szertartályosgőzmozdony-sorozat volt a Császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál (k. k. österreichische Staatsbahnen, kkStB) és eredetileg a kkStB Gv sorozat 1-4 pályaszámú keskenynyomtávú mozdonyok voltak, melyeket 1903-ban normál nyomtávúvá építettek át.
Amikor az 1106 mm nyomtávú Budweis–Linz–Gmunden Lóvasúton bevezették a gőzüzemet, vásároltak négy kkStB Gv sorozatú keskeny nyomtávú mozdonyt. Amint a lóvasút üzemeltetését a kkStB 1903-ban átvette, a pályát átépítették normál nyomtávúvá és így a négy GV sorozatú mozdonyt is. Ugyanakkor a Karl Gölsdorf által felszerelt Krauss-Helmholtz-féle forgóváz miatt nem volt merev tengelytávolsága, így csak nagyon korlátozottan volt használható. A mozdonyok Welsben voltak állomásítva.
Hármat közülük a BBÖ 1929-ben és 1933-ban selejtezett. A negyedik 1938-ban a Német Birodalmi Vasúthoz (Deutschen Reichsbahn, DRB) került 88.7101 pályaszámmal, túlélte a második világháborút, majd 1953-ban a szovjet közigazgatás selejtezte.