Fekvése
Zárától légvonalban 7 km-re délnyugatra, Ugljan szigetének közepén, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a sziget északkeleti partján Ugljan és Sutomišćica között, Zárával szemben az azonos nevű jól védett öbölben, egy termékeny mező szélén fekszik. Településrészei: : Mali Lukoran, Turkija, Zmorac, Primorje, Punta és Rančićevi-Sikirićevi. Strandjait évszázados fenyőerdők szegélyezik.
Története
Ugljan szigete a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Első lakói az illírek egyik törzse a liburnok voltak. Erődített településeik maradványai a Celinjak, Kuranj és Sv. Mihovil nevű magaslatokon (i. e. 4. század) ma is láthatók. A sziget római betelepítése az i. e. 1. századra tehető. Első ismert említése a neves római írótól Pliniustól származik „Lissa” alakban. A rómaiak több villagazdaságot is építettek a szigeten, ezek közül mintegy tíznek máig fennmaradtak a romjai. Közülük a legjelentősebbek a Supetar-fok felé a Gospodski nevű halmon és a Muline-öbölnél Stivonon találhatók, ahol fennmaradt az olajbogyó feldolgozásához épített római malom romja is. A középkorban zárai nemesi családok birtoka volt, akik felépítették saját udvarházaikat, gazdaságaikat. Első írásos említése 1075-ben történt a zárai Szent Krsevan bencés kolostor birtokaként „Laucarani”, „Lukarano”, „Luko” alakban. A 15. századig ide tartozott a szomszédos Sutomišćica is. Területe Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Ugljan szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 552, 1910-ben 970 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt sok fiatal vándorolt ki, illetve költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 503 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal (főként szőlő- és olivatermeléssel), halászattal és újabban turizmussal foglalkoznak.
Horvátország
é. sz. 44° 06′ 11″, k. h. 15° 09′ 32″44.103056°N 15.158889°EKoordináták: é. sz. 44° 06′ 11″, k. h. 15° 09′ 32″44.103056°N 15.158889°E
