Fekvése
Zára központjától légvonalban 20 km-re, közúton 24 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén a Pag-sziget délkeleti végével átellenben, a Bočertina-félsziget nyugati, Ljubač-i öbölre néző, szélvédett oldalán fekszik. Rajta halad át a Posedarjét a Pagi hídon át Paggal összekötő 106-os számú főút. Egyes településrészei az itt lakó családok (Miletići, Benići, Vrankovići, Stošići, Miočići, Škaulji) neveit viselik. A part délnyugati végen, a Plemići-öböl belsejében, a Jaruga-patak torkolata környékén a homokos parton található iszapnak gyógyító hatást tulajdonítanak.
Története
A település nevét a kontinentális Dalmácia legészakibb fokáról (rt = fok) kapta, amelynek a közelében fekszik. Környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt, melyről számos régészeti lelet tanúskodik. A liburn kultúra egyik legjelentősebb emlékét a Ljuba-félszigeten fekvő Radovinban találjuk, ahol jól látható a mesterségesen erőddé épített Venac-domb (Gradina) jellegzetes formája. 2002-ben a Podvršje-Glavčine (Matakov Brig) nevű helyen nagyméretű kettős templom maradványait tárták fel. A déli templom az 5. század második feléből, az északi a 6. század közepéről származik. Kora bizánci stílusban épült. A Plemići-öböl Rtinával szemközti oldalán, a Ljubljana fokon állnak a templomosok középkori várának, Ljubačnak a romjai. A vár a középkorban a zárai régió egyik legjelentősebb erősségévé fejlődött. Védelmét előbb a templomos lovagok, után a johanniták látták el. A Jaruga-patak torkolata közelében fekvő Plemići faluban született 1548-ban Juraj Baraković, a horvát reneszánsz egyik legkiemelkedőbb költője aki leírja, hogy őse a tatárok elleni harcokban tett szolgálataiért IV. Béla magyar királytól három falut, Plemići, Brus és Oštri Rat (Rtina) kapott. Ez egyben az első írásos utalás a falu létezésére. Amikor a 15. század elején Dalmácia velencei uralom alá került ez a birtok a zárai Matafar nemesi családé lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1880-ban 297, 1910-ben 468 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) repülővel próbálta lebombázni a Pag szigetre vezető hidat. Az egyik kudarcot valló kísérlet során egy jugoszláv repülőt lelőttek, ennek darabjai a Plemići-öbölbe zuhantak. 1993-tól az újraalapított Ražanac községhez tartozik. 2011-ben 452 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással, halászattal és turizmussal foglalkoztak. A falu jövőjét egyre inkább a turizmus fejlesztésében képzeli el. Rtinán négyosztályos területi iskola működik, mely a ražanaci Juraj Baraković iskola kihelyezett tagozata.
Horvátország
é. sz. 44° 18′, k. h. 15° 17′44.300000°N 15.283333°EKoordináták: é. sz. 44° 18′, k. h. 15° 17′44.300000°N 15.283333°E
