| Brgud | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23420 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brgud témájú médiaállományokat. | |
Brgud falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Zárától légvonalban 42, közúton 52 km-re, községközpontjától 12 km-re keletre, Dalmácia északi részén, Bukovica tájegységen fekszik.
A római korban itt húzódott Asseria város határa. Ezt igazolja az 1970-ben itt a Čalići településrészen talált római feliratos határkő. Brgud határában az azonos nevű hegyen állt Jarebinjak vára is, melyet még a liburnok építettek és eredeti formájában az i. e. 1. századig állt. Területén görög eredetű cseréptöredékek kerültek elő és valószínűleg fejlett kézművessége volt. Békésebb időkben a lakosság lehúzódott a vár lábánál épített településre. A vár későbbi népességéről tanúskodik egy 6. századi gepida készítésű íves fibula. Környékén valószínűsítik a római város Alveria helyét, sőt egyes szakértők egyenesen Jarebinjak romjaival azonosítják Alveria maradványait. A vár a középkorig állt. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török, akik a határ megerősítésére egy hengeres toronyvárat építettek ide. Ennek maradványai még ma is láthatók. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 383, 1910-ben 650 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 99 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 13 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 383 | 661 | 446 | 519 | 649 | 650 | 957 | 756 | 707 | 749 | 786 | 762 | 709 | 611 | 3 | 13 |