Története
A régészeti leletek tanúsága szerint Zaton területe már négyezer évvel ezelőtt a bronzkor elején is lakott volt. Ezt bizonyítja az a 136 sírhalom, amelyeket a falu határában tártak fel. Enona (a mai Nin) ókori kikötője (az egyik legnagyobb és leggazdagabb kikötői leletekkel rendelkező régészeti lelőhely az országban ebből a korszakból) is Zaton területén feküdt. A Kremenjač-foknál az itteni "Holiday Village" területén apály idején ma is jól kivehetők az ókori kikötői gát és az ókori épületek falainak maradványai. A kikötőben két, az i. e. 2. században elsüllyedt liburn hajót is találtak. A régészeti feltárások az 1960-as évek közepétől folynak itt nagyon gazdag leletanyaggal. A leletek az egyik feltárt hajóval együtt ma a nini régiségek múzeumában láthatók. Szintén ott látható a hajó egy rekonstruált példánya is. E lelet megtalálási helyétől nem messze, a zatoni autóskempingtől nyugatra találhatók a 6. századi háromhajós kora keresztény Szent András templom romjai. Az ókori kikötőből csatornát ástak a szigeten fekvő liburn településhez. Zaton település a 17. század végétől a török veszély elmúlása után velencei uralom alatt fejlődött ki fokozatosan. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 226, 1910-ben 479 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 2011-ben 580 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdaságból, állattartásból halászatból éltek. Ma már fő bevételi forrásuk a turizmusból származik.
Horvátország
é. sz. 44° 13′ 16″, k. h. 15° 10′ 26″44.221100°N 15.173900°EKoordináták: é. sz. 44° 13′ 16″, k. h. 15° 10′ 26″44.221100°N 15.173900°E
