Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a római korban is lakott volt. A mai települést 1327-ben említik először. Ekkor már állt Szent Antal tiszteletére szentelt temploma, melyet később átépítettek. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 263, 1910-ben 337 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt sok fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokba és Ausztráliába is. A falunak 2011-ben 60 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak. A faluban posta, bolt, kemping, modern kikötő, utazási iroda működik, a bolt mellett pedig egy pizzéria is található.
Horvátország
é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 51′ 05″44.141670°N 14.851370°EKoordináták: é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 51′ 05″44.141670°N 14.851370°E
