| Rodaljice | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23421 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 350 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Rodaljice falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Zárától légvonalban 44, közúton 55 km-re, községközpontjától 15 km-re keletre, Dalmácia északi részén, Bukovica tájegységen fekszik. Két településrésze Rodaljice és Dobropoljci.
Rodaljice első írásos említése “Radalich” néven 1404-ben történt, de egy évvel később a nini püspökség oklevelében “Rasalich” alakban szerepelt. A török hódításig a szomszédos Brguddal, Dobropoljcival és Bruškával együtt a perušići plébániához tartozó falu volt. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török és csak a 17. század végén szabadult fel uralma alól. 1697-ben Grgur Parčić nini püspök egyházlátogatása során megállapította, hogy a helyi templomot nemrég építették újjá, még nincs tabernákuluma, oltárképe és keresztelőmedencéje sem. Titulusa Mária mennybevétele volt, egyúttal a püspök elrendelte, hogy a temetőt kőfallal kerítsék be. Plébániáját 1703-ban újraalapították. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1843-ban plébániájához tartoztak Medviđa, Dobropoljci, Bruška és Zelengrad települések. A településnek 1857-ben 204, 1910-ben 342 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 100 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Házait és templomát a szerbek lerombolták. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. A falunak 2011-ben 67 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 204 | 0 | 255 | 255 | 299 | 342 | 367 | 318 | 305 | 285 | 258 | 227 | 177 | 162 | 80 | 67 |