Fekvése
Zárától légvonalban 20 km-re délre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra a Dugi-sziget délkeleti felén, az északkeleti parton fekszik. Legelők, macchia és olajfaligetek szegélyezik. A falu régi része a Triluka-öböl feletti lapos fennsíkon található, de az utóbbi időben egyre inkább a tenger felé terjeszkedett. Ebben nagyban közrejátszott, hogy Triluka-öböl alkalmasnak bizonyult egy jól védett kompkikötő kiépítésére, ahova benzinkutat (autók és hajók számára) is telepítettek. Emiatt forgalma jelentősen megnőtt.
Története
Zaglav egyike a sziget legfiatalabb településeinek. Első írásos említése a 15. században, 1445-ben történt, amikor a gazdag zárai kereskedő Grgur Mrganić birtokot adományozott itt a ferences harmadrendi szerzeteseknek és felépíttette a Szent Mihály templomot és kolostort. A templomot 1458. augusztus 9-én szentelték fel amint az a kapuzaton glagolita betűkkel is olvasható.
A kolostort a helyiek Mostirnak nevezik, amely elnevezés a latin „monasterium” főnévből származik. A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 112, 1910-ben 222 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 174 lakosa volt, akik hagyományosan szőlő- és olajbogyó termesztéssel, juhtenyésztéssel és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak.
Horvátország
é. sz. 43° 56′ 36″, k. h. 15° 08′ 03″43.943355°N 15.134162°EKoordináták: é. sz. 43° 56′ 36″, k. h. 15° 08′ 03″43.943355°N 15.134162°E
