| Interstate 15 | |
| Salt Lake Cityben | |
| Úttípus | út |
| Része ennek | Interstate Highway System |
| Építkezés | 1957. augusztus 14. |
| Hossza | |
| elkészült | 2307,03 km |
| Ország | |
| Tartományok | |
| Az út eleje | |
| Az út vége | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Interstate 15 témájú médiaállományokat. | |



Az Interstate 15 (I-15) észak–déli irányú autópálya az Amerikai Egyesült Államokban, amely Kalifornia, Nevada, Utah, Idaho és Montana államok érintésével a mexikói és a kanadai határ között húzódik. A 2307,03 kilométeres út Las Vegas, Salt Lake City, Idaho Falls és Great Falls városokat érinti. Idahói, utahi és arizonai szakaszának neve Veterans Memorial Highway.
Turisztikai célja, hogy összekösse az Inland Empire agglomerációt az Arizonai-övezettel, valamint autópálya-kapcsolatot nyújtson Utah nagyvárosainak. Megépülte óta jelentős a teherforgalom, a CANAMEX folyosó része.
A US 91-gyel párhuzamosan épült ki; átadását követően a US 91-et mellékúttá minősítették vissza (kivéve egy szakaszt, ahol az I-15 a US 191-et követi).
Eredetileg két betűjeles leágazása volt: a San Bernardinót elkerülő I-15E-t I-215-re számozták át; az I-15 építés alatt álló szakaszai először pedig az I-15W jelzést viselték. A Pocatello közelében fekvő összekötő szakasz eredeti száma szintén I-15W volt (ma I-86).
Az I-15 átadása óta Kalifornia, Nevada és Utah az USA leggyorsabban növekvő régiói között vannak: Utah államban a népesség 75%-a az I-15 által érintett megyék valamelyikében él. Kaliforniában a Mojave-sivatagban jelentősen növekedett a forgalom, a közlekedési hatóság pedig bejelentette a déli hosszabbítást, Las Vegas térségében pedig szélesíteni fogják. Arizonában, Idahóban és Montanában inkább csak az átmenő teherforgalom jellemző; ugyan az arizonai szakasz mentén is nagyobb növekedést tapasztaltak, az út csak az államnak csak egy izolált sarkát érinti.
Az úttal nagyrészt párhuzamosan fut a FrontRunner vasútvonal és a TRAX light rail. A Los Angeles–Las Vegas szakasz torlódásainak enyhítésére már régóta mágnesvasút építését tervezték; az 1970-es évek tervei alapján 2004 és 2010 között a California–Nevada Interstate Maglev megvalósíthatóságát vizsgálták, de az nem épült meg (az Amtrak Desert Wind járata 1979 és 1997 között járt a két város között). 2024-ben magánberuházásban megkezdődött a Rancho Cucamonga és Las Vegas közötti Brightline West vasútvonal építése; a 2028-tól közlekedő járat végsebessége 299 km/h lesz.
A CA-15 I-5 és I-8 közti szakasza a CA-84-gyel közös csomópont átépítésével (hiányzó kijáratok kiépítése és sávok szélesítése) az I-15 része lesz (a főút többi része már megfelel a szabványoknak).
Déli végpontja San Diegóban, a mexikói határtól 12,5 kilométerre, az I-8-nál van; az CA-15-ön keresztül az I-5 is elérhető. Északi végpontja Sweet Grassben van; a kanadai határ túloldalán az Alberta Highway 4-en folytatódik.
A CA-91 coronai csomópontjától északra nagyobbrészt a CA-31 korábbi nyomvonalát követi, Devore-tól északra pedig a Route 66-tal, a US 91-gyel és a US 395-tel közös útpályán halad. Utóbbi út Hesperiánál északi, a US 66 pedig Needlesnél keleti irányban kiválik, innen az I-15-öt több Los Angeles-i elektromos alállomás vezetékhálózata (például Path 27 és Path 46) is követi.
Mivel az I-15 akkor elkészült szakaszai a US 66-ot követték, az 1957-es tervek szerint az út San Bernardinóban, a San Bernardino Freeway (a korábbi US 70 és US 99, ma I-10) csomópontjában kezdődött volna (a US 66 keresztezte a várost).
Egy 1967-es törvény az utat San Diegóig hosszabbította volna, de a kaliforniai közlekedési hatóság végül Devore-tól egy San Bernardinót elkerülő leágazást épített, amely Rancho Cucamongánál az I-10-ben végződik; ezt a szakaszt később I-215-re számozták át. Kezdetben ez a szakasz az I-15E jelölést viselte, és a távolságszámozás az I-10-nél kezdődött. Az I-15 kaliforniai szakaszának hossza 462 kilométer.
Nevadában 199 kilométer hosszan, teljes egészében Clark megyében halad. Primmben kezdődik, majd Las Vegason keresztülhaladva érinti a Las Vegas Stripet.
A 47 kilométeres arizonai szakasz részben egy kanyonon (Virgin River Gorge) halad keresztül.
A 645 kilométeres szakasz az állam legfontosabb észak–déli irányú közúti folyosója. St. George és Brigham City között a US 91 korábbi nyomvonalát követi, és érinti a Utah’s Dixie régiót (St. George, Cedar City, Provo, Orem, Sandy, Salt Lake City, Layton és Ogden települések). Cove Fort közelében keresztezi a kelet–nyugati irányú I-70-et, majd South Salt Lake és Salt Lake City belvárosa között közel öt kilométeren az I-80-nal, míg Ogden és Tremonton között pedig az I-84-gyel közös útpályán halad. A Cove Fort és Cedar City körüli szakaszokat kivéve végig valamely hegylánc lábánál (például Wasatch-hegység) halad.
A 315 kilométeres idahói szakasz Oneida megyénél lép az államba, majd érinti Pocatellót, Blackfootot és Idaho Fallst, valamint keresztezi az I-86-ot. Clark megyét keresztezve a Monida-hágónál Montanába érkezik.
A 637 kilométeres montanai szakasz érinti Butte, Helena, Great Falls és Shelby városokat, valamint keresztezi az I-90-et, az I-115-öt és az I-315-öt. A kanadai határ túloldalán Alberta Highway 4 jelzéssel folytatódik.
| Állam | mi | km |
|---|---|---|
| 287,26 | 462,3 | |
| 123,77 | 199,19 | |
| 29,39 | 47,3 | |
| 401,07 | 645,46 | |
| 196 | 315,43 | |
| 396,03 | 637,35 | |
| Összesen: | 1433,52 | 2307,03 |
{{cite web}}: |archive-date= / |archive-url= timestamp mismatch; 2012. május 21. suggested (súgó){{cite web}}: |archive-date= / |archive-url= timestamp mismatch; 2016. július 9. suggested (súgó)