| Tüskevár | |||
| Nepomuki Szent János-szobor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Járás | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jakab Imréné (független) | ||
| Irányítószám | 8477 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 512 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 32,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Tüskevár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskevár témájú médiaállományokat. | |||
Tüskevár község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
Devecser és Jánosháza között helyezkedik el, a két város között nagyjából félúton.
A közvetlenül határos települések: észak felől Iszkáz, kelet felől Somlójenő, dél felől Káptalanfa, nyugat felől Apácatorna, északnyugat felől pedig Karakószörcsök.
Legfontosabb közúti elérési útvonala a 8-as főút, ezen közelíthető meg keleti és nyugati irányból is. Központján azonban csak a 73 183-as számú mellékút húzódik végig.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonala érinti, melynek egy megállója van itt. Tüskevár vasútállomás a központtól bő 2 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közúti elérését a 8-as főútból kiágazó 84 301-es számú mellékút biztosítja.
A község eredeti neve Nagyjenő, mely név a honfoglalás kori Jenő törzsre utal. A Tüskevár nevet 1657-ben kapta a török háborúkban épült tüskével védett erődítésről. A falu és Torna között 1310-11-ben pálos kolostort alapítottak a tornai nemesek és Kőszegi Miklós győri püspök. Ez a kolostor a török időkben (a XVI. században) elpusztult. Szécsényi György győri püspök új községet telepített Nagyjenő határára és ezt nevezte el Tüskevárnak.
A lakosság mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élt, a XIX. században malomiparáról volt híres.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 564 | 563 | 574 | 528 | 524 | 535 | 544 | 526 | 512 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 1,3% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,9%, református 2,4%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (15,6% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szlovénnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt római katolikus, 2,1% evangélikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).