Hodilje

Hodilje
Hodilje látképe
Hodilje látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSton
Jogállásfalu
Irányítószám20230
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség160 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 51′ 25″, k. h. 17° 41′ 22″42.856944°N 17.689444°EKoordináták: é. sz. 42° 51′ 25″, k. h. 17° 41′ 22″42.856944°N 17.689444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hodilje témájú médiaállományokat.

Hodilje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.

Fekvése

Dubrovnik városától légvonalban 40, közúton 57 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északra, a Pelješac-félsziget délkeleti részén, a Malostonski-csatorna partján, a kis Života-szigettel átellenben fekszik.

Története

Területe már az ókorban lakott volt. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Illír erődített település állt egykor a Humac nevű magaslaton és egy további őrhely maradványa is megfigyelhető a határában. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került.

A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 14. században a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. 1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1857-ben 424, 1910-ben 440 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a 190 lakosa volt. A lakosság főleg osztriga tenyésztéssel, halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, kisebb részben a turizmusból élt.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
424474333344404440391391379368297292216201214190

(1857-ben és 1869-ben a szomszédos Luka lakosságát is ide számították.)

Nevezetességei

Gazdaság

A lakosság fő bevételi forrása a kagylótenyésztés mellett a halászat és a mezőgazdaság, kisebb részben a turizmus.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 23.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1750.

Források

További információk

Commons:Category:Hodilje
A Wikimédia Commons tartalmaz Hodilje témájú médiaállományokat.