Mali Ston

Mali Ston
Mali Ston látképe
Mali Ston látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSton
Jogállásfalu
Irányítószám20230
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség125 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 51′, k. h. 17° 42′42.850000°N 17.700000°EKoordináták: é. sz. 42° 51′, k. h. 17° 42′42.850000°N 17.700000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mali Ston témájú médiaállományokat.

Mali Ston falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.

Fekvése

Dubrovnik városától légvonalban 38, közúton 53 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északkeletre, a Pelješac-félsziget délkeleti részén, a Mali Stoni-csatorna partján, a félszigetet átszelő út mentén, a Bartolimija-hegy lábánál fekszik.

Története

Több birtokos után a 14. század-ban a Pelješac-félsziget a Raguzai Köztársaság része lett, mely 1333-ban vásárolta meg Kotromanić István bosnyák bántól. Ezután egészen a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A raguzaiak elgondolása az volt, hogy a Pelješac-félszigetet a bejáratánál egy hosszú védőfallal zárják le a szárazföld felől. A fal két végénél két nagy erőd építését határozták el. A fal déli végében építendő erődöt Stonnak, az északi végében építendő erődöt pedig Mali Stonnak, azaz Kis Stonnak nevezték el. Mali Stont a 14. században alapították a raguzaiak, akik négyszög alakban falat építettek köréje. A védőfal déli oldalán a 14. században kezdődött az öt védőtoronnyal ellátott Koruna erőd építése. Az erődtől húzódott az 1200 méter hosszú nagy fal a szintén a 14. században védelmi céllal, a Mali Ston feletti magaslaton épített Podzvizd erődig. Ennek építése másfél évig tartott és 12 ezer aranydukátba került. Ezt követően 13 év alatt építették fel 5 és fél kilométer hosszú, Stont és Mali Stont összekötő falat, melyet 31 négyszögletes, 10 kerek torony és 7 félköríves bástya erősített. A falat impozáns méretei miatt európai kínai falnak is nevezték. A falak építése 1359-ig tartott és mintegy négyszáz évig szolgálta a félsziget, különösen ez itteni sótelepek, osztriga tenyésztő telepek és Ston városának védelmét. Egyedül a sótelepek évi 15.900 aranydukát jövedelmet hoztak a köztársaságnak. A település központjában épített templom szintén a 14. századból való, 1309-ben kezdték építeni és 1394-ben fejezték be. A malostoni kikötőt a 15. században építették a raguzai régi kikötő mintájára. A kikötő elé a raguzaihoz hasonló hullámtörő gát épült.

1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1857-ben 220, 1910-ben 251 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a 139 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
2200228254261251225238225231202169152152165139

Nevezetességei

Gazdaság

A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett az osztrigatenyésztés, a halászat és a vendéglátás.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 26.

Források

További információk

Commons:Category:Mali Ston
A Wikimédia Commons tartalmaz Mali Ston témájú médiaállományokat.