Topolo

Topolo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségDubrovačko primorje
Jogállásfalu
Irányítószám20205
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség92 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság214 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 54′ 32″, k. h. 17° 42′ 23″42.908913°N 17.706395°EKoordináták: é. sz. 42° 54′ 32″, k. h. 17° 42′ 23″42.908913°N 17.706395°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Topolo témájú médiaállományokat.

Topolo falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Dubrovačko primorje községhez tartozik.

Fekvése

A Dubrovnik városától légvonalban 42, közúton 59 km-re, községközpontjától légvonalban 20, közúton 25 km-re északnyugatra a tengermelléken, a hercegovinai határ közelében fekszik. Fontosabb településrészei: Donja és Gornja Banda, Klačina és Matići. Ránézésre tipikus tengermelléki település kőházakkal, kőlépcsőkkel, mezején juhok legelnek és évszázados fenyőerdő övezi.

Története

Topolo területe már ősidők óta lakott. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredtől fogva éltek itt magaslatokon épített erődített településeken és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Illír erődített település állt egykor a településtől északnyugatra emelkedő Veliki Lukovac nevű magaslaton. Halomsírjaikból jó néhány megtalálható Topolo területén, többek között a Veliki Lukovacon, Rajdušán, Sokolova Grudán és több helyen a határában. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Nyugatrómai Birodalom bukása után 493-tól a keleti gótok uralták a területet. 535-ben Dalmáciával együtt a Bizánci Császárság uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek Dalmáciába és csakhamar megalapították első településeiket. Ezek elsőként a termékeny mező melletti, ivóvízzel rendelkező helyeken alakultak ki. A Dubrovniki tengermellék hét plébániájával Zahumljéhez tartozott.

1399-ben a Dubrovniki tengermellék a Raguzai Köztársaság része lett, amely 1500 aranydukátért megvásárolta Ostoja bosnyák királytól. Topolo plébániáját 1620-ban alapították, ezt a rangját 1850-ben elveszítette, de 1951-től újra önálló plébánia. A Raguzai Köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 237, 1910-ben 332 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során 1991. október 1-jén kezdődött a jugoszláv hadsereg (JNA) támadása a Dubrovniki tengermellék ellen, mely kifosztotta és felgyújtotta a települést. A háború után rögtön elkezdődött az újjáépítés. 1996-ban újabb csapásként földrengés okozott súlyos károkat. 1997-ben megalakult Dubrovačko primorje község, melynek Topolo is része lett. A településnek 2011-ben 154 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból, állattartásból, szőlőtermesztésből éltek.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
237344218239299332308320285278278242190157152154

Nevezetességei

Gazdaság

A helyi gazdaság a mezőgazdaságon alapul, mellette az állattartás és a szőlőtermesztés jelentős.

Oktatás

A település alsó tagozatos iskolája már nem működik, a helyi tanulók Smokovljanira járnak iskolába.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. április 11.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-970.

Források

További információk