Története
Az itt talált leletek tanúsága szerint az ember már a legrégibb időkben megtelepedett ezen a helyen. Az őskori ember nyomai lelhetők fel a Trpanj határában fekvő Ferenćina, Vilina és Duboki dolac nevű barlangokban. A kikötő felett emelkedő Gradina nevű magaslaton történelem előtti erődített település maradványai, szárazon rakott főfalak, cseréptöredékek találhatók. Ugyancsak ilyen település lehetett a Szent Rókus-dombon, ahova később templomot építettek. A Gradina csúcsán és lejtőjén az illírek települése állt, akik az itt elő első ismert nép voltak. A település határában az illírek két halomsírja is megtalálható. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat. A római villagazdaságokban nagy mennyiségű gabonát, olívaolajat, bort, sózott halat és más élelmiszert állítottak elő, melyekkel élénk kereskedelmet folytattak. Ezek a tágas, kényelmesen berendezett épületek központi fűtéssel, díszes mozaikpadlóval, luxustárgyakkal rendelkeztek. Római villagazdaság maradványai találhatók Trpanj területén a Gradina lábánál fekvő parkban is. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került. A gótok elleni háborúk idejében a 6. században I. Justinianus bizánci császár a közeli tengeri útvonal biztosítására a Gradinán várat építtetett.
A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. Trpanj a horvát nemzet születésének fontos helyévé vált azáltal, hogy a horvát nyelv használata itt megelőzte az olaszt. Ez abból is kitűnik, hogy az itteni kereskedők horvát nyelven vezették könyvelésüket. Még ebben az időben, valamikor a 9. és 12. század között építették a település legrégibb szakrális építményét a kis román stílusú Szent Péter templomot, mely a tengerparton áll. A település urai sűrűn váltogatták egymást, majd a 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A köztársaságot képviselő kapitányok kezdetben Trstenicáról, majd Janjinából igazgatták. Egyházilag a pelješaci plébánia része volt, mely akkoriban a félsziget legnagyobb területű plébániája volt. Területe Trsteniktől Trpanjon át Orebićig húzódott. A kereskedelem virágzása Trpanjon a 18. században kezdődött. Lakóinak nagy része tengerészként szolgált, közülük többen ismert hajóskapitányok voltak. Sokan foglalkoztak halászattal is, itt élt az adriai térség egyik legnagyobb halász közössége. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A 19. században tengerészek és halászok településeként gyorsan fejlődött. Seloról ahol korábban a központ volt a század közepe után a lakosság Žalu irányába húzódott, ahol kialakult Trpanj új, városias jellegű központja. Trpanj kereskedelmi központtá vált, a főbb árucikkek a hal, a bor és az olaj voltak. Trpanj első fiúiskolája 1839-ben kezdte meg működését, majd 1848-ban megnyílt a leányiskola is. A két iskolát 1893-ban egyesítették. A kikötő előtt állt a kis Szent Mihály templom. Ennek a kis templomnak a felhasználásával kezdték el építeni 1902-ben az új plébániatemplomot. 1857-ben 696, 1910-ben 649 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 598, Trpanj községnek összesen 721 lakosa volt.
Oktatás
Az első világi iskola 1839-ben nyílt meg a településen, de magániskola már korábban is működött. Kezdetben csak fiúk járhattak az oktatásra, majd 1848-túl beindult a leány oktatás is.
Kántortanítók, akiket abban az időben mesternek hívtak már 1814-ben is oktattak a kápláni épületben, majd 1836-tól az iskola az akkor használaton kívüli a Kármelhegyi Boldogasszony templomban működött. Amikor a templomot vissza kellett adni az egyháznak az iskola magánházakba költözött. Az oktatás 1881 óta zajlik abban az épület, melyben az alapiskola ma is működik. Az iskolába a trpanjiakon kívül a donja- és gornja vručicai, valamint a dubai gyerekek járnak.
A kompkikötő látképe
A Tenger Csillaga szobor a kikötőben
A Szent Péter Pál plébániatemplom
A plébániatemplom belseje
A Szent Miklós és a Szent Rókus templom
A kikötő látképe
Trpanj látképe
Trpanji utcarészlet
Látkép a Szent Rókus templomtól
Horvátország
é. sz. 43° 00′ 29″, k. h. 17° 16′ 24″43.008044°N 17.273354°EKoordináták: é. sz. 43° 00′ 29″, k. h. 17° 16′ 24″43.008044°N 17.273354°E
