Krvavac

Krvavac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségKula Norinska
Jogállásfalu
Irányítószám20341
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség417 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság45 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 01′ 37″, k. h. 17° 35′ 23″43.027001°N 17.589612°EKoordináták: é. sz. 43° 01′ 37″, k. h. 17° 35′ 23″43.027001°N 17.589612°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Krvavac témájú médiaállományokat.

Krvavac falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Kula Norinskához tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 54, közúton 68 km-re délkeletre, Pločétól légvonalban 13, közúton 16 km-re keletre, községközpontjától 1 km-re délnyugatra, a Neretva jobb partján fekszik. Főbb településrészei Jaruga, Đermiston, Kava, Bara és Luke.

Története

Krvavac (magyarul véres hely) arról a török által elkövetett 1538-as mészárlásról kapta a nevét, mely az akkor itt élő kis számú lakosságot érte. A település területe a 16. és 17. században a pojezerjei plébániához tartozott. Az akkori lakosság a Rujnica-hegyen és annak lejtőin fekvő településeken élt. Lelki gondozásukat a ljubuški ferences atyák, majd kolostoruk 1563-as lerombolása után a zaostrogi ferencesek látták el. Bagalovićot, melyről a plébánia a nevét kapta akkor még Kameno Brdonak hívták, mely település a plébániatemplomtól délkeletre feküdt. Az itt élt legnagyobb nemzetség a Bagalovićok voltak, akik azonban a plébánia területéről már régen kihaltak. A térség török uralom végével a 17. század végén 1694 körül népesült be. A lakosság döntően azoktól a betelepülőktől származott, akik a moreai háború idején érkeztek ide Hercegovinából Mate Bebić szerdár vezetése alatt.

A 19. század elején a hegy aljában menő Splitről Dubrovnikra vezető napóleoni út kiépítésével a hegyi falvak népessége kezdte elhagyni ezeket településeket és leköltözött az út mentére, a Neretva folyó és a Norin-patak mellé, ahol új településeket hozott létre. Ekkor települt be a mai Krvavac is. 1863-ban a rujnicai plébános Bagalovićra tette át székhelyét a plébániát pedig desne-bagalovići plébániának nevezték. A településnek 1880-ban 473, 1910-ben 442 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1921-ben a desnei és a bagalovići plébániát szétválasztották, így létrejött az önálló bagalovići plébánia. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a település szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvát Köztársaság része. 1992-ig közigazgatásilag Metković községhez tartozott. 1993. január 1-jén megalakult Kula Norinska község, melynek Krvavac is a része lett. A településnek 2011-ben 577 lakosa volt, akik a bagalovići plébániához tartoztak.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
00473537636442795916744743739700589508613577

(1857-ben és 1869-ben teljes lakosságát, 1921-ben és 1931-ben pedig lakosságának egy részét Desnéhez számították. 1880-tól 1971-ig Bagalovići, 1880-tól 1910-ig, valamint 1948-tól 1971-ig pedig Vrh Desne lakosságával együtt. 1981-ben Bagalovići és Vrh Desne települések lakosságával növekedett, egyidejűleg Krvavac II. kiválásával csökkent a lakosság száma.)

Nevezetességei

Kultúra

A helyi kulturális élet szervezője a nemrég alapított KUD Župa Bagalovići kulturális és művészeti egyesület.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2019. szeptember 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. január 18.

Források

További információk