Története
Pomena területe már az ókorban lakott volt. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Ilyen halomsírok találhatók a Velika és Mala Poma nevű magaslatokon a település határában is. Az illírek i. e. 35-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A mai Pomena területén egykori római villa maradványai találhatók, ami azt jelenti, hogy ebben a kis öbölben már a római korban is laktak. Kikötője közbenső kikötőhelyül szolgált azoknak a hajóknak, melyek Korčula felé tartottak, mivel ez volt a Korčulához legközelebbi mljeti kikötő. Ennek ellenére magát a települést nem a rómaiak alapították, hanem a keletre fekvő Goveđari falu halászai, akik kis raktárépületet emeltek itt halászeszközeik és halóik tárolására. Az első állandó lakosok is Goveđariból érkeztek, akik kis közösséget alkottak. Pomena a szigettel együtt 1410-ben került véglegesen a Raguzai Köztársaság fennhatósága alá.
1806-ban Dalmáciával együtt a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1931-ig lakosságát Goveđarihoz számították. Az addig jelentéktelen településnek az első szálloda az Odisej felépítése jelentette a nagyarányú fejlődés kezdetét. A szálloda mellett új házak is épültek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 52 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott. Ma már főként a turizmusból él, mely a két mljeti természeti látványosság, a Veliko és a Malo jezero tavak közelsége miatt egyre jelentősebb.
Horvátország
é. sz. 42° 47′ 17″, k. h. 17° 20′ 42″42.788056°N 17.345000°EKoordináták: é. sz. 42° 47′ 17″, k. h. 17° 20′ 42″42.788056°N 17.345000°E
