Története
A térség régészeti leletei alapján területe már ősidők óta lakott. A szomszédos Mlini plébániatemploma valószínűleg egy római villagazdaság alapfalaira épült. A középkorban területe a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A környező településekhez hasonlóan itt is több raguzai családnak volt háza. A lakosság 1806-ban sokat szenvedett a montenegrói és orosz hadak pusztításától, akik sok házat, épületet kifosztottak és leromboltak. Az ostromló hadakat a franciák kényszerítették visszavonulásra. A köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 146, 1910-ben 148 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a közeli Dubrovnikba menekült és csak 1992 tavaszán térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. Dubrovnik közelsége és a turizmus növekedése miatt lakossága nőtt. 2011-ben 171 lakosa volt, akik főként turizmussal, vendéglátással foglalkoztak.
Horvátország
é. sz. 42° 37′ 19″, k. h. 18° 12′ 43″42.622000°N 18.212000°EKoordináták: é. sz. 42° 37′ 19″, k. h. 18° 12′ 43″42.622000°N 18.212000°E
