Zaton Doli

Zaton Doli
Zaton Doli látképe
Zaton Doli látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeDubrovnik-Neretva
KözségSton
Jogállásfalu
Irányítószám20231
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség56 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság232 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 49′ 48″, k. h. 17° 45′ 43″42.830000°N 17.761900°EKoordináták: é. sz. 42° 49′ 48″, k. h. 17° 45′ 43″42.830000°N 17.761900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaton Doli témájú médiaállományokat.

Zaton Doli falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Stonhoz tartozik.

Fekvése

Dubrovnik városától légvonalban 33, közúton 47 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 8 km-re keletre, a Pelješac-félsziget délkeleti végétől keletre, a 8-as számú főút mentén fekszik.

Története

Zaton Doli területe már az ókorban lakott volt. Az itt élt első ismert nép az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kövekből rakott halomsírokba temetkeztek. Ilyen halomsírok találhatók a település határában is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A Római Birodalom bukása után Dalmácia a gótok, majd a Bizánci Birodalom uralma alá került. A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre a vidékre. A 9. században már létezett a stoni püspökség, melynek egyházi fennhatósága alá ez a terület tartozott.

Több birtokos után a 14. század-ban a Raguzai Köztársaság része lett, ezután egészen a 18. század végéig a köztársasághoz tartozott. A zaton doli Szent Péter Pál plébániát a 15. században alapították. A köztársaság nagytanácsa már ekkor kérte a spliti érseket, hogy Zaton Doliba papot küldjön. A plébánia területe a mai adriai főút mentén egészet a Bistrina-öböl felett átvezető átjáróig terjedt, magában foglalva Doli, Zaton Doli, Zamaslina és Konštare településeket.

1806-ban a térség a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a bécsi kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A településnek 1857-ben 179, 1910-ben 301 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után lakosságának száma a kivándorlás miatt fokozatosan csökkent. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. A délszláv háború idején a szerb szabadcsapatok elfoglalták Zamaslina és Bistrina településrészeit, ahonnan a lakosság elmenekült, de tovább nem tudtak behatolni. Az elfoglalt területen a házakat nemcsak felgyújtották, de falaikat is lerombolták, ezért a háború után visszatérő lakosságnak mindent újjá kellett építeni. 2011-ben a településnek 61 lakosa volt. A lakosság régebben főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkozott, ma már főként a turizmusból él.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
17919921824130530127328329829528339519917215861

Nevezetességei

Gazdaság

A lakosság fő bevételi forrása a turizmus mellett a halászat és a mezőgazdaság.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 27.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1678.

Források

További információk

Commons:Category:Zaton Doli
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaton Doli témájú médiaállományokat.