| Berkesd | |||
| római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hermann-né Rattinger Mária Éva (független) | ||
| Irányítószám | 7664 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 772 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 44,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Berkesd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Berkesd témájú médiaállományokat. | |||
Berkesd (németül: Berkisch, horvátul: Berkuš) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
A Baranyai-dombság északi részén, Pécstől 12 kilométerre keletre fekszik, a Pécsváradtól Romonyáig vezető 5609-es út mentén.
Nevét a fennmaradt okiratok közül a pécsváradi bencés apátság 1015-ben kelt alapítólevele említi először Villa Berkus alakban. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, akkori írásokban a körzet magyarlakta plébániaközpontjaként szerepel.
A 18. században Mária Terézia az Egyetemi Alaphoz csatolta, s még e század végén német jobbágyok telepedtek le a faluban.
Iparosodása a 19. század elején kezdődött.
Neve a magyar berek szóból ered, amely mocsaras, ligetes, bozótos helyet jelöl.
A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 881 | 892 | 863 | 820 | 808 | 776 | 783 | 768 | 763 | 772 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 13,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 9% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 2,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 8,3% (25,6% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 6,3% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% görögnek, 0,3% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 2,6% református, 0,3% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).
Berkesden hagyománnyá vált az augusztus 20-i kakaspörköltfőző verseny és a szeptemberben megrendezésre kerülő szüreti felvonulás és bál.