Zsáktelepülés, közúton csak Egyházasharasztin keresztül lehet megközelíteni, az 5709-es útból kiágazó 57122-es számú mellékúton. Totókföldje nevű különálló, külterületi településrésze, mely a központtól több mint 4 kilométerre délnyugatra helyezkedik el, közúton csak Matty felől érhető el, az 5712-es útból kiágazó 57123-as számú mellékúton, Keselyőspuszta után pedig egy alsóbbrendű önkormányzati útra letérve.
1284-ben, majd 1406-ban említették az oklevelek, már akkor is Old néven. A falu a török időkben is lakott maradt. Az 1554-es defteri összeírások szerint 15, 1571-ben 19 adózó családot tartottak nyilván. 1566-ban Zrínyi Miklós csapatai itt, a falu határában arattak győzelmet a törökök felett. A 17. században Old birtokosa a Zrínyi család volt. A település lakói ekkoriban református vallású magyarok voltak.
Ezekben az időkben a Dráva még Old határában folyt, és a középkor- és újkorban fontos kikötő működött itt. Siklós 1686-os fölszabadulása után a város törökjeit itt tették hajóra és szállították az eszéki török táborba.
Az 1730-as években egyesült valószínűleg Újtó és Old falvak, így jött létre a mai Old település.
Az 1687. évi hadjáratok miatt a falu határában folyó a Dráván kikötőt építettek, hogy az alsó-ausztriai és stájer szállítmányokat Siklósra tudják szállítani. A kikötőnél szükség volt ideiglenes raktárakra is, ezért egy erődöt is fölépítettek.
A településen 2016. október 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester július 2-i hatállyal, nyugalomba vonulása miatt lemondott tisztségéről.
1910-ben a népszámlálás adatai szerint Oldnak 503 lakosa volt. Ebből 433 magyar, 59 cigány volt. Mára utóbbiak aránya 2/3 lett. 2001-es adatok szerint 368 lakosa volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,8%-a magyarnak, 31,6% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,6% szerbnek mondta magát (21,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 15,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,4% (22,1% nem nyilatkozott).
Kossuth utca
2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 52,9% cigánynak, 1% horvátnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 66,3% volt római katolikus, 8,3% református, 0,3% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (16% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 45° 47′ 23″, k. h. 18° 21′ 05″45.789681°N 18.351481°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 23″, k. h. 18° 21′ 05″45.789681°N 18.351481°E
.svg)
