Története
Az Árpád-kori település Gordisa (Geredistye, Gradistye, Hídvég) nevét az oklevelek 1251-ben említették először Gradustan, Gradistan alakban írva, majd 1256-ban Gradiscam, 1296-ban Gueredystha írásmóddal fordult elő. Más forrás szerint az első említés 1332 és 1336 között történt, Gerdesse, Kerdiste alakban.
A település a Haraszt nemzetség birtoka volt, 1251-ben és 1266-ban Miklós bán fiai osztoztak meg rajta, ekkor Miklós, Salamon és Vajda kapta. 1296 előtt a Haraszt nemzetséghez tartozó Sági Benedek a lakatlan Geredistye, illetve Hídvég földet nővérével együtt sógorának, Rendi Tamásnak adta át. Az 1332-es összeíráskor a falu papja 100, 1334-ben 25, 1335-ben 30 báni pápai tizedet fizetett.
Lakói a történelem során végig magyarok voltak, többségében katolikusok és reformátusok.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,4%-a magyarnak, 25,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (32,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,1%, református 10,1%, felekezeten kívüli 6,3% (35,4% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 32,1% cigánynak, 0,4-0,4% németnek, bolgárnak és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 7,7% református, 3,3% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 22,9% felekezeten kívüli (19,9% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 45° 47′ 54″, k. h. 18° 14′ 20″45.798319°N 18.238881°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 54″, k. h. 18° 14′ 20″45.798319°N 18.238881°E
