| Kisherend | |||
| Deák Ferenc utca, iskolakápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Zsolt (független) | ||
| Irányítószám | 7763 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 194 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 27,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,92 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisherend témájú médiaállományokat. | |||
Kisherend (horvátul: Renda) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Siklós északi vonzáskörzetében fekszik; a szomszédos települések: kelet felől Peterd, délkelet felől Újpetre, délnyugat felől Vokány, északnyugat felől pedig Egerág.
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el: a Pécs-Siklós közti 5711-es útról letérve, az 57 113-as számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti.
Kisherend és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit a területén fellelhető nagyszámú római korból származó lelet is bizonyít.
Herend (Kisherend) nevét az oklevelek 1282-ben említik egy odavaló lakos nevében.
1330-ban nevét Herend néven írták, és Ormándi Miklós birtoka volt, aki mivel fiu utóda nem született, itteni birtokát 1289-ben vejére Deniper fia Istvánra hagyta.
A település a török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd az 1700-as években magyarok népesítették újra. Később azonban néhány német család is megtelepedett itt.
A településen 2011. október 16-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
2016. január 24-én újabb időközi választást tartottak Kisherenden, ezúttal is azért, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban – 2015 októberében – az önfeloszlatás mellett döntött. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 190 | 196 | 194 | 173 | 174 | 173 | 176 | 179 | 181 | 194 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% románnak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 2,1%, felekezeten kívüli 10,2% (33,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,5% volt római katolikus, 2,9% református, 0,6% egyéb keresztény, 20,2% felekezeten kívüli (35,3% nem válaszolt).