Története
Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud alakban írva. A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak. A 14. században is az apátság birtokának írták. 1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.
Temploma a török megszállásig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török időkben is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult.
A 18. század elején, a törökök kiűzése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A 18. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a 18. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be.
A tanácsrendszer időszakában a Berkesd Községi Közös Tanácshoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 29% cigánynak, 23,9% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,7%, református 6,3%, felekezeten kívüli 8% (26,1% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,1% németnek, 6,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt római katolikus, 3,1% református, 0,6% evangélikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (47,5% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 22′ 37″46.092931°N 18.376969°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 35″, k. h. 18° 22′ 37″46.092931°N 18.376969°E
