Története
Fényes Elek 1851-ben írta a településről: "…magyar falu Baranya vármegyében, hegyes vidéken, ut.p. Szent-Lőrincz - Határa 2576 hold, melyből úrbéri szántó 960, rét 585, szőlőhegy 245, erdőbeli közös legelő 576, tiszta legelő 50, majorsági föld 90, hasznavehetetlen 70 hold. Földe kemény, agyagos, köves és igen sovány. Lakja 800 róm.kath. és 6 zsidó. Bírja h. Eszterházy."
A község neve a Boda, Buda magyar, vagy Budimér szláv eredetű személynévből származik. A település címere egy, a 18. században adományozott pecsét alapján készült. A címerképben a trónszék mellett álló királyi alak kezében kormánypálca van, a másik oldalon álló szárnyas angyaléban pedig szív.
Intézmények
Iskola, óvoda, házi orvosi szolgálat, a szomszédos településen, Bicsérden működik. Az intézmények három település közös tulajdonában vannak. A hatályos törvényi szabályozás szerint területfejlesztés szempontjából Boda a Szentlőrinci többcélú társuláshoz tartozik.
Az önkormányzat a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás és a Zöldvölgy Területfejlesztési és Kistérségi Önkormányzati Társulás tagja. Mindkét társulás székhelye Bodán van, s elnökük a bodai polgármester.
A település jövőbeni tervei között szerepel a területileg érintett településeket összekötő többfunkciós utak építése, civil közösségek és szolgáltatások házának megépítése, a települési örökség megóvása, munkahelyteremtés, a vízelvezető árkok burkolásának folytatása, valamint a lakosságszám megőrzése és növelése.
Néhány adat
A falu lakosainak száma jelenleg 415 fő, ennek 43%-a fiatal, 40% a középkorúak és 17% az időskorúak aránya. Az önkormányzat az alapfokú oktatást a Bicsérd-Boda-Zók közös fenntartású általános iskolában biztosítja a tanulók számára. Sok a munkanélküli, a megélhetést ingázással (Pécs), valamint helyi gazdálkodással oldják meg a lakosok. 2008-ban több kis és közepes vállalkozás is letelepedett a faluban.
A lakások száma 175. A legújabb, modern lakóházak mellett még többségben vannak a sátortetős családi házak és a múltat idéző paraszti lakóházak, de ezek jelentős részét az idők során átalakították, bővítették.
Az itt élők többsége magyar ajkú és római katolikus vallású. A templom 1908-ban Keresztelő Szent János tiszteletére épült, ékessége az 1999-ben elkészült ólomüveg díszítés, melyet H. Barakonyi Klára képzőművész tervezett. A templom kertjében az első és második világháborúban elhunyt bodaiak emlékműve áll.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 2,8%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,5% (16,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,7% cigánynak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,7% volt római katolikus, 1,2% református, 1,2% evangélikus, 0,2% görögkatolikus, 2,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).
Vonzerő, miért érdemes ide látogatni
A szép környezet és a település jellegzetes vidéki légköre jó pihenési és kikapcsolódási lehetőséget kínál az ide látogatóknak.
A faluban rendszeresen, hagyományteremtő szándékkal életre hívott események a bálok, a karácsonyi, húsvéti, farsangi rendezvények, a gyermeknapi játékos vetélkedők, a sportrendezvények. Hétfőnként este 17 órától a helyi tv-csatorna adását is láthatják a lakosok.
A helyi Harinkó tánccsoport egy ideig nemcsak a település szűkebb környezetében, hanem rendszeres nemzetközi szereplései során is sikereket aratott. Sajnos működése jelenleg stagnál.
A bodai szüret mindig nagy esemény a falu életében. A "Mediterrán Ősz" nevű megyei rendezvény egyik állomása a helyi program. Kiemelt rendezvény, amelyen a helybéli sokaság mellett megjelennek osztrákok, németek és románok is. A település utcáin hagyományos lovas felvonulással kezdődik az ünnep, majd menettánc kíséri a felvonulókat.
A szabadtéri színpadon helyi és vendég néptánc együttesek szórakoztatják a közönséget, és szünet nélkül szól a muzsika. Mindeközben egy másik helyszínen kézművesek kirakodóvására vonzza a látogatókat, a picik pedig egy játszóházban zsibonghatnak.
Rendszeresek a különböző témájú kiállítások is.
A turizmus is fontos szerepet játszik a Mecsek erdeivel határolt település életében, amely lehetőségeket kínál a vadászatra, a bakancsos turizmusra, a méhészetre, a borászatra és a horgászatra is.
Graf Ferenc méhészete 1985-től működik. Kezdetben a ház udvarán helyezte el a méheket (50 méhcsaládot). Mára jelentősen bővült a méhállomány, és a háznál tartott méhcsaládokon túl további két telephelyen is dolgozik méhekkel. Fő tevékenysége természetesen a méztermelés, főleg az akácméz termelése. Az akácméz mellett az időjárástól, illetve a méhek számára elérhető vetési területtől függően változó mennyiségben termel évről-évre repce-, hárs-, és napraforgómézet is. Méhészetében lépes mézet is előállít a piaci igényeknek megfelelően. Nála mindenütt rend és tisztaság van, természetesen a kaptárak környékén is. Az országszerte ismert Hunor kaptártípussal dolgozik. Szakértelmére kíváncsi a méhésztársadalom, ezért év közben több méhész, illetve méhészcsoport keresi fel bodai házánál. Külföldi vendégeket is fogad. Gyakran jönnek hozzá Németországból, Horvátországból, de járt már nála amerikai és svájci méhész kolléga is. Gyertyagyűjtemény és mézből illetve méhviaszból készült kézi gyártású ritkaságok is láthatók a házában. Folyamatosan alakítja ki az országban, de talán Európában is egyedülálló méhészmúzeumát. Bemutatóhelyként már most is működik, szenvedélyesen gyűjtötte és gyűjti a méhészettel kapcsolatos tárgyakat, évszázadokkal ezelőtt használt kézi szerszámokat, kaptárokat.
Külön találhatók meg nála rendezett formában a különböző országokból származó különböző évjáratú mézminták, pl. finn, görög, angol, horvát stb. mézek. A múzeum regionális oktatóközpont szerepét is betölti. Sok fiatal méhész tanulta meg a népi mesterséget ebben a házban, és várhatóan még nagyon sokan fogják elsajátítani e hivatás tudományát a fiatalok és a méhészethez vonzódó idősebbek közül is. Egyeztetések kezdődtek annak céljából, hogy a bemutatóhely egyben regionális kutatóközpont is legyen. Graf Ferenc szívélyes ember, bármikor fogad érdeklődő látogatót egyénileg és csoportosan is.
Tímár Zoltán birtokán tájház is működik a településen. A látogatók népi eszközök, tárgyak egész sorát vehetik szemügyre, és egy teljesen berendezett szobát is láthatnak benne.
Boda a Fehér-Mecsek borvidékhez tartozik. A név kötelez, ezért a Helyi Kertbarátok Köre folyamatosan képezi magát. Boraik több neves borversenyen arany és ezüst minősítést kaptak.
Magyarország
é. sz. 46° 04′ 49″, k. h. 18° 02′ 58″46.080331°N 18.049519°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 49″, k. h. 18° 02′ 58″46.080331°N 18.049519°E
