Története
Nevének jelentése: az ősi szláv alapszóból meleg vizű forrás. Első okleveles említése 1294-ben Topolcha, ugyanaz a neve a már akkor is működő hévizes helynek is a település területén. A helyén egy Székelynagyfalu nevű település lehetett, hogy mikor és hol terült el, ebben bizonytalanok a források. Többféle kerámiatöredéket találtak a forrásnál és a ravatalozónál is, de eddig azt sem sikerült tisztázni, hogy az 1730-as években létrehozott település pontosan mikor is született, német bevándorlói pedig hová költöztek el.
Leírások a településről
- 1799 – „Tapoltza. Magyar falu Baranya Várm., földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Siklóshoz nem meszsze, és annak filiája, Beremendel, Nagyfaluval és Nagy-Harsánnyal határos, határja Nagyfaluéval egygyütt 3 nyomásbéli, szőleje, fája nints, búzát jól, egyebet közönségesen terem, piatza Eszéken, és Siklóson. E Helység valaha Székely nagy Falunak hivattatott, de most tsekély falutska, régi nagyságát mutattyák a még mostan is látható házaknak kő alapjai, híres e falu a föld gyomrából sebesen kijövő kénköves vízről, melly folyás felén egy 3 szobából álló fördőház vagyon, holott sokan fördéseknek hasznát veszik; folyásán malom is van.”
- 1851 – „Tapolcza, magyar falu Baranya vmegyében, utolsó posta Siklóshoz 1 órányira: 13 kath., 254 ref. lakossal, kik a nagyfalusi anyaekklézsiához tartoznak. Kath. fiók szentegyház. Földje szép búzát terem. Ásványforrása ez előtt meleg volt, de most hidegen csergedez. Földes ura gr. Batthyáni.”
Egyesek szerint a Kistapolca jelölést először 1904-ben említik.
Napjaink
A vezetékes ivóvízellátás teljesen megoldott, a törpevízmű tulajdonosa a helyi önkormányzat. A gyerekek a szomszédos településekre járnak óvodába és iskolába. Az orvosi ellátás hetente két alkalommal van.
A közösségi programokhoz a római katolikus templomán kívül a polgármesteri hivatal épületében kialakított, legfeljebb félszáz fő befogadására alkalmas helyiség teremt lehetőséget.
Kistapolca halastavai
- Malomréti tó
2000-ben alakították ki a helyi természetes forrás vizének mesterséges mederbe terelésével, a falutól északnyugatra; területe 3,5 hektár, kezelője a Duna-Dráva Horgászegyesület.
- Borbála horgásztó
2004-ben került átadásra a belterülettől északra, területe 7.2 hektár, használója a Kistapolca és Vidéke Horgászegyesület. Engedély-ügyintézésre és csónakkölcsönzésre a helyszínen van lehetőség. Ritka madarak költőhelye szomszédságban festői környezetben található, mely elsősorban a horgászoknak nyújt kellemes szórakozást, de lehet kisebb túrák, kirándulások célja is.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 3,7% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 14,3%, felekezeten kívüli 12,2% (31,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 2,6% németnek, 1,6% horvátnak, 0,5% bolgárnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,7% volt római katolikus, 8,8% református, 0,5% görög katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 45° 49′ 16″, k. h. 18° 23′ 05″45.821200°N 18.384619°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 16″, k. h. 18° 23′ 05″45.821200°N 18.384619°E
