Fekvése
Pécstől dél-délkeletre, Villánytól északnyugatra fekszik, földrajzi értelemben a Mecsek és a Villányi-hegység közötti terület része.
A szomszédos települések: észak felől Birján, északkelet felől Belvárdgyula, délkelet felől Nagybudmér, dél felől Ivánbattyán, délnyugat felől Palkonya és Újpetre, nyugat felől Pécsdevecser, északnyugat felől pedig Peterd.
Megközelítése
Zsáktelepülés, csak közúton érhető el, a Pécs-Siklós közti 5711-es útról letérve, Pécsdevecser érintésével, az 57 127-es számú mellékúton. Vasútvonal nem érinti.
Története
Kiskassa nevét az 1332 és 1337 közötti pápai tizedlajstrom említette először Kacha alakban írva, mely a Kasa, Kosa személynévből származhatott. A falu a 11. századtól a pécsi káptalan birtoka volt.
A török korban a falu elnéptelenedett, majd a néptelenné vált településre Boszniából érkezett szerbek telepedtek le 1691-ben. A falu szerb lakossága a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok elől a Dráván túli területekre menekült, később azonban (1712-ben) visszatértek a faluba. A 17. század elején a Batthyány család birtoka lett a falu. 1740 körül a falu népessége kicserélődött, németek telepedtek le a faluban. A 19. század második felétől a falunak már kevés, nem német lakosa is volt. A második világháború után pedig a német lakosság nagy részét kitelepítették.
A község Baranya aprófalvas települései közé tartozik. Bölcsőde, óvoda és általános iskola nincs Kiskassán. Újpetre, Peterd és Pécsdevecser községekkel hozott létre körjegyzőséget. Infrastrukturális ellátottsága átlagos. A vezetékes ivóvízhálózat 1992-ben épült ki, az ezzel ellátott lakások aránya a 21. század elején már teljes.
2012-re a római katolikus templom tornya elvált a főhajótól, megsüllyedt. A javításokért a helyi német kisebbségi önkormányzat igyekszik pénzt gyűjteni.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 0,4% lengyelnek, 36,9% németnek, 1,2% szerbnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 10,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 9,6% (10,8% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,7%-a vallotta magát magyarnak, 30,1% németnek, 1,9% cigánynak, 0,5% horvátnak, 6,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,1% volt római katolikus, 9,3% református, 0,9% görög katolikus, 0,5% egyéb katolikus, 20,4% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 45° 57′ 11″, k. h. 18° 23′ 57″45.952989°N 18.399069°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 11″, k. h. 18° 23′ 57″45.952989°N 18.399069°E
