Története
A település nevét már egy 1221-ből fennmaradt oklevél is említette Moch alakban írva. 1355-ben is Moch alakban írták. A magyar lakosságú falu a török időkben gyarapodott. A falu határában található Rác rét nevű földrajzi hely arra enged következtetni, hogy a török időkben szerbek is éltek a faluban.
A 18. században már Maty néven, majd száz évvel később a mai nevén találjuk a dokumentumokban. 1785-ben 65 ház állt Mattyon, amelyben 420 fő lakott.
Az 1785-ös Széchényi Descriptióban arról írtak, hogy a mattyiak ismerték a kéményt, de a lakóépületek még középkori módon készültek. Ez a füstelvezetés a faluban annyira lassan terjedt, hogy még a 20. században is a környékbeliek Füstős Mattynak hívták a települést.
Matty határa természetvédelmi terület, ahol egy szép tó és egy madáremlékpark is található.
Népesség
A település népességének változása:
A defteri összeírások szerint 1554-ben 16, 1571-ben 27, 1582-ben 33 adózó család lakta a falut.
Mattyot 1840-ben 567, 1886-ban 633 református lakta.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 7,7% cigánynak, 0,3% horvátnak, 2,5% németnek mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 30,4%, felekezeten kívüli 8% (15% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 85%-a vallotta magát magyarnak, 16,6% cigánynak, 4% németnek, 0,3-0,3% ukránnak, szerbnek, ruszinnak és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,6% volt római katolikus, 20,3% református, 0,7% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 2,7% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 45° 47′ 55″, k. h. 18° 15′ 59″45.798581°N 18.266600°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 55″, k. h. 18° 15′ 59″45.798581°N 18.266600°E
