A Baranyai-dombság keleti peremén található. Mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlatú területen 120 méterrel a tengerszint felett fekszik. Belterülete 165, külterülete 2977 hektár.
A szomszédos települések: észak felől Palotabozsok, kelet felől Dunaszekcső, délkelet felől Bár, dél felől Mohács, nyugat felől pedig Görcsönydoboka; csak kis híja van annak, hogy közigazgatási területe nem érintkezik északnyugat felől még Szebény határával is.
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, Mohács és az 56-os főút, illetve az M6-os autópályavéméndi csomópontja felől egyaránt az 5606-os úton. Utóbbiból a község északi szélén ágazik ki nyugat felé az 56124-es számú mellékút, mely a zsáktelepülésnek tekinthető Görcsönydobokára vezet.
Története
A település első írásos említése 1382-ből való, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni. A vidék emberek által folyamatosan lakott, bár a törökök kiűzése után elnéptelenedett, ezért szerbekkel népesült be. 1740 után érkeztek német telepesek Fulda-Pfalz és a Schwarzwald környékéről.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 40,5% németnek, 0,8 szerbnek mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,6% (24% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 28,1% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,4% volt római katolikus, 1,7% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).
Nevezetességei
katolikus templomSzerb ortodox templom
Római katolikus templom
Szerb templom
Gótikus (15. századi) templom romja a falu melletti szántóföldön
Kalász Márton (Somberek, 1934 — Budapest, 2021) Kossuth-díjas (2013), kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító és kritikus, a község díszpolgára a kortárs magyar irodalmi élet kimagasló egyénisége, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Jelentős költői életműve mellett meghatározó fontosságúak a német irodalmi műfordításai, valamint a hazai német kisebbség érdekében kifejtett szellemi, társadalmi tevékenysége. A Magyar Írószövetség örökös tagja, 2001-2007 között elnöke.
Josef Michaelis
Josef Michaelis (2013)
Michaelis József író 1955-ben született. 1977 óta Villányban tanít német nyelvet és irodalmat, valamint történelmet. 1991 óta igazgató-helyettesként dolgozik az általános és alapfokú művészeti iskolában. Irodalmi pályája 1976-ban kezdődött német nyelvű írásaival. Szorosan kötődik a hazai német kisebbség mese- és mondavilágához, nemzetisége történelméhez.
↑"Folia onomastica croatica 14/2005". Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. 2020. április 17. dátummal az eredeti(pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 25.
Magyarország
é. sz. 46° 04′ 52″, k. h. 18° 39′ 44″46.081081°N 18.662261°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 52″, k. h. 18° 39′ 44″46.081081°N 18.662261°E
.jpg)
.jpg)
