Fekvése
Nagypall a Mecsek lábainál, ezen belül is a Zengőtől délkeletre található, Pécsváradtól mintegy három kilométerre.
Megközelítése
A településen végighalad, annak főutcájaként a Mohácstól Pécsváradig vezető 5607-es út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala mindkét végponti város irányából. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főúton érhető el a legegyszerűbben, pécsváradi letéréssel.
Hajdan érintette a községet a Pécs–Bátaszék-vasútvonal, melynek egy megállóhelye is volt itt, ám a vonalnak ezen a szakaszán 1997 óta nincs számottevő vasúti forgalom. Nagypall megállóhely a belterület keleti szélén, a mai Petőfi utca végén létesült, egykori helye a jelenlegi állapotában csak burkolatlan úton közelíthető meg.
Története
Nevét 1015-ben a pécsváradi bencés apátság alapítólevelében említették először, mely szerint I. István király népeket adott itt a monostornak.
Nevét egy 1220-ból származó oklevél is említi Pol alakban, a pécsváradi bencés apátságnak adót fizető falvak között. A Pall név a magyar Pál személynévből alakulhatott ki.
A falut az apátság nemes jobbágyai lakták.
A török hódoltság ellenére sem néptelenedett el, lakossága a törökök távozása után magyar volt.
A németek a 18. század második felétől kezdtek betelepedni, az első világháború után a falu lakosságának már több, mint fele volt német. A második világháborúig a falu két utcájában külön éltek a magyarok, akik reformátusok, és a németek, akik katolikusok voltak. A kis falunak ezért két temploma van. A németek és a magyarok gyermekei 1852-től két külön iskolába jártak, a katolikus iskolában németül és magyarul folyt a tanítás.
Jelentős esemény volt a falu életében a – községet is érintő – Pécs–Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonal 1911-es megnyitása.
Egy statisztika szerint a második világháború után Nagypallból 43 németet telepítettek ki, ami a lélekszámhoz viszonyítva jelentős veszteség volt .
Amikor az 1960-as években átszervezték a közigazgatást, 1966. június 30-án megszüntették Nagypall külön tanácsát és Pécsváradhoz csatolták. A falu 1993. január 1-jén alakított újra külön önkormányzatot és fejlődése ekkortól felgyorsult.
Katolikus gyülekezete a pécsváradi plébánia filiája. Református gyülekezet a Zengővárkonyi Református Egyházközösség Társgyülekezete. A faluban Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület működik.
2001-ben a lakosságnak már csak 2,7%-a vallotta magát németnek.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 21,8% németnek mondta magát (21,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,6%, református 9,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (30,3% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 15,1% németnek, 2,3% cigánynak, 0,9% horvátnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 8,2% református, 0,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 08′ 48″, k. h. 18° 27′ 18″46.146781°N 18.455050°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 48″, k. h. 18° 27′ 18″46.146781°N 18.455050°E
