Kisvaszar

Kisvaszar
A római katolikus templom környéke
Kisvaszar címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Mónika (független)
Irányítószám	7381
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	265 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	15,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 38″, k. h. 18° 12′ 43″46.277269444444, 18.21246.277269°N 18.212000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 38″, k. h. 18° 12′ 43″46.277269444444, 18.21246.277269°N 18.212000°E
Kisvaszar Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvaszar témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kisvaszar (németül: Wasser) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

A Hegyháti járás déli szélén helyezkedik el, a Kisvaszari-patak és egy másik patakág találkozásánál, Dombóvár és Komló között, mindkettőtől egyaránt körülbelül 12 kilométer távolságra, a Mecsekjánosi-Vásárosdombó közti 6546-os út mentén.

Története

Már a római időkben és a középkorban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1328-ban említették először Vossary, Vosar formában.

A tatárdúlás után Vaszar néven fordul elő és a siklósi Kán nemzetség birtoka.

A 15. századtól a Bocskai, majd a Laczkó család birtoka lett. A falut a török időkben is lakták.

A 18. század első éveiben donáció útján kapta hg. Esterházy Pál.

A község 1720-ig Tolna vármegyéhez tartozott, akkor csatolták Baranyához.

1750 táján Tolna vármegyéből érkezett németek telepedtek le itt, akik később virágzó fazekasipart hoztak létre a településen.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 53,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,5%, református 1,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 12,2% (6,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 31,4% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,3% németnek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,2% volt római katolikus, 1% református, 0,7% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 60,1% felekezeten kívüli (18,2% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Esterházy-kastély

Jegyzetek

Források

• Pécs-Baranyai ismertető

További információk

• Kisvaszar honlapja

Kapcsolódó szócikkek