| Besence | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gergics Melinda (független) | ||
| Irányítószám | 7964 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 93 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 10,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Besence témájú médiaállományokat. | |||
Besence község Baranya megyében, a Sellyei járásban. Lakosainak száma 93 fő (2026. január 1.).
Az Ormánságban fekszik, közúton mintegy 8 kilométerre északra Vajszlótól s 12 kilométerre keletre a járási székhely Sellyétől.
Közúton a Szentlőrinc városát Sellye térségével (Csányoszró és Nagycsány községekkel) összekötő 5805-ös úton s az erről kiágazó, mintegy egy kilométer hosszú 58 114-es számú mellékúton érhető el. Keleti szomszédjával, Pápráddal egy alsóbbrendű önkormányzati út köti össze.
Besence és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén a római korból származó telep nyomait tárták fel. Egykor földvár is állt egy dombon a falu jelenlegi területén.
Az oklevelek 1338-ban említették először Olbescen néven. Nevének eredete kapcsolatba hozható a besenyő népnévvel. A feltevések szerint a királyi testőrséghez tartozó besenyő katonák lakhelye lehetett.
A Kisbesence nevű dűlőben középkori erőd nyomai láthatóak. E részt egy mély vízzel körülvett, Besanc nevű sáncrendszer védte.
A faluban 2009-ben európai uniós pályázaton elnyert támogatásból teniszpályát építettek .
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 126 | 115 | 107 | 102 | 88 | 96 | 95 | 108 | 101 | 93 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 19,5% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54%, református 16,8%, felekezeten kívüli 15,9% (13,3% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 66,7%-a vallotta magát magyarnak, 18,8% cigánynak, 2,1% németnek (33,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24% volt római katolikus, 6,3% református, 1% görögkatolikus, 1% egyéb katolikus, 18,8% felekezeten kívüli (49% nem válaszolt).
A településen 2025. augusztus 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt. A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult és jelentős szavazati aránnyal meg is erősítette pozícióját.
A falu határában áll egy másfél évszázados, 654 cm körméretű, 32 méter magas védett keskenylevelű kőris, és egy hasonló korú, 332 cm körméretű, 34 méter magas kocsányos tölgy is. Mindkettő szerepel Magyarország védett természeti értékeinek Baranya megyei listáján.