Fekvése
Az Ormánság középső-déli részén helyezkedik el, Sellyétől délkeletre, Vajszló déli szomszédjában. A térség legdélebbi fekvésű falvai közé tartozik, központja alig egy kilométerre fekszik a Dráva folyótól – amely itt természetes határt képez Magyarország és Horvátország között –, déli határszéle bő 3 kilométeres szakaszon egybe is esik a déli országhatárral.
Megközelítése
Csak közúton érhető el, a legegyszerűbben Vajszló központja felől, az 5804-es útról dél felé letérve., az 5821-es úton. Hiriccsel az 58 134-es számú mellékút köti össze.
A falu határában, a Dráva töltésén húzódik az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának a horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek 4. számú etapja érinti a települést.
Története
Vejti már régóta lakott hely lehetett. A faluban építkezések, alapozások alkalmával többször kerültek elő cseréptöredékek, régi pénzérmék.
Nevét az oklevelek 1341-ben már említették Veyteh írásmóddal, Hetenye határjárásában, mint Vejtire vezető utat.
A település a török uralom alatt sem néptelenedett el. Lakói nagyrészt mindig magyarok voltak.
Vejti a Duna–Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Határában található egy 12 hektáros őstölgyes, mely enyhén dombos felszínű, kocsányos tölgyből, mezei juharból álló fás legelő, gémeskúttal.
A település a 20. század elején Baranya vármegye Siklósi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 439 lakosú település volt, melyből 438 magyar volt, ebből 136 római katolikus, 301 református volt.
2001-es népszámláláskor Vejtinek 205 lakosa volt. 2008. január 1-jei adatok szerint 168-an éltek a településen.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,4%-a magyarnak, 13,8% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,3%, református 29,9%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 10,2% (6% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 28,8% cigánynak, 2% horvátnak, 0,7% németnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,9% volt római katolikus, 20,3% református, 2,6% görög katolikus, 1,3% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (28,1% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 45° 48′ 38″, k. h. 17° 58′ 10″45.810419°N 17.969561°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 38″, k. h. 17° 58′ 10″45.810419°N 17.969561°E
