Bikal

Bikal
A Puchner-kastélyszálló
Bikal címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Kőműves József (független)
Irányítószám	7346
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	602 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	41,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 19′ 55″, k. h. 18° 17′ 09″46.331880555556, 18.2857546.331881°N 18.285750°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 55″, k. h. 18° 17′ 09″46.331880555556, 18.2857546.331881°N 18.285750°E
Bikal Pozíció Baranya megye térképén
Bikal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikal témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk Bikalról szól. Hasonló címmel lásd még: Magyarbikal.

Bikal (németül: Wickerl) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

Baranya vármegye Hegyhát tájegységében, Dombóvártól légvonalban mintegy 12 kilométerre délkeletre, Mágocs és Egyházaskozár között fekszik. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad át. Vasútvonal nem érinti (a legközelebbi vasúti megállási pont, Mágocs-Alsómocsolád vasútállomás közel tíz kilométerre van Bikaltól).

Története

Bikal nevét fennmaradt oklevél 1325-ben említi először Villa Bykol alakban írva. A település ekkor a Szente-Mágócs nemzetségből származó Chama testvére János birtoka volt. A török uralom alatt sem néptelenedett el. Az 1554-1556-os adóösszeíráskor 15, az 1586-os összeíráskor pedig 16 házat írtak össze a faluban. A török felszabadító háborúk idején a lakosság a környéken zajló hadmozdulatok miatt menekülésre kényszerült. 1696-ban már csak 5 családot írtak össze Bikalon.

Az 1720-as években római katolikus horvát és magyar családok költöztek a faluba, a 18. század végén pedig evangélikus németek.

1830-ban a királyi kamara birtoka volt, ekkor 521 horvát és 540 német nemzetiségű lakos lakta.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a Bem József ellen harcoló Puchner Antal Szaniszló császári tábornok birtoka lett.

A II. világháború után Moldvából érkezett csángó magyarok telepedtek le Bikalon.

2001-ben már csak lakosságának 6,2%-a vallotta magát németnek, a többiek mind magyarok voltak.

2018-ban Bikalon forgatták a több nemzetközi díjat is elnyert Megszállottak című filmet.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 12,8% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 2,8%, evangélikus 12,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,5% (26,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,4% volt római katolikus, 7,4% evangélikus, 1,5% református, 0,6% görögkatolikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus templom
  • Egy 1729-es kánoni látogatás szerint az ideiglenes anyagokból készült bikali templomot, melynek védőszentje Szent Jakab volt, a lakosok saját költségükön sárral tapasztott faanyagból építették, s náddal fedték. Az oltár alsó része téglából és sárból készült, felső részét pedig kilenc papírképből összeragasztott háttér képezte. A templomnak harangja is volt. Talán már korábban is volt temploma a falunak, ugyanis a harangon ez a felirat volt olvasható: „Ad honorem spiritus sancti AD 1475”, vagyis a Szentlélek tiszteletére készült az Úr 1475. évében. A templom mellett volt a falu körülkerített temetője.
  • A kis fatemplomot – nyilván a hívek számának gyarapodása miatt – 1743-ban kibővítették, de a század vége felé épülete már olyan rossz állapotban volt, hogy Eszterházy püspök bezáratta. Az új templom építését sok huzavona kísérte, mert sem a község, sem a kegyúri család nem akart áldozni rá. A zsugori özvegyet, Nyitrai Máriát csak nehezen lehetett rávenni, hogy kegyúri kötelezettségét teljesítse. A birtok átvételekor a korábbi tulajdonos Petrovszky fiúk által a helyszínen összegyűjtött téglák egy részét el is adta, a többit meg gazdasági épület építésére használta fel. Winkler Mihály gödrei esperes-plébános, tiszteletbeli kanonok buzgóságának és anyagi támogatásának köszönhetően mégis felépült az új templom, s 1797-ben Szent Anna tiszteletére fel is szentelték. Az avatóbeszédek - Bikal vegyes nemzetiségi összetételét tükrözve - nemcsak magyarul, hanem horvátul és németül is elhangzottak.
• Puchner-kastély
• Horgásztó

Jegyzetek

További információk

• Bikal Község hivatalos honlapja
• Bikal az eSzálláson Archiválva 2009. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ódor Imre: Bikal; szerk. Füzes Miklós; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Császár Levente: Garabonciások könyve. Falu a hegyek háta mögött; ill. Kő Boldizsár; Bikal, Önkormányzat, 2017

Kapcsolódó szócikkek

• Észak-Hegyháti Mikrotérségi Unió