Címere
Bisse címere kék-vörös tárcsapajzs. A felső, kék részben bal oldalon egy szőlőfürtöt tartó bal kar, jobb oldalon pedig három aranykalászt tartó jobb kar látható. A címer alsó, vörös részében a zöld színű hármas halom fölött egy lebegő arany oroszlánfej két keresztbe tett ezüstnyilat tart a szájában.
A címer alatt egy aranyszalagon a település neve olvasható, nyomtatott nagybetűkkel.
Története
A besenyő eredetű település nevét fennmaradt oklevelek 1290-ben említették először Bysse alakban írva, majd 1332-es oklevelek ugyanebben az alakban. Az 1542-es adóösszeírásban Byssch alakban szerepelt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott Történelmi földrajzában ezt írta a településről: „Bisse, magyar falu Baranya vármegyében, 26 katholikus, 350 református, 5 zsidó lakossal. Református anyaszentegyháza van. Határa első osztálybeli, bora, fája elég. Földesura gróf Batthyán. Utolsó posta Siklós.”
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 1,3% horvátnak, 4,3% németnek mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 22%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 21,1,% (11,6% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 84,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% németnek, 1% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 9,1% református, 1,4% evangélikus, 0,5% görögkatolikus, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 19,7% felekezeten kívüli (48,1% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 45° 54′ 29″, k. h. 18° 15′ 44″45.908119°N 18.262219°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 29″, k. h. 18° 15′ 44″45.908119°N 18.262219°E
