Fekvése
Az egyutcás település a vármegye délkeleti részén fekszik, Mohácstól délnyugatra, Villánytól keletre, közvetlenül a déli országhatár mellett.
A szomszédos települések: északra Majs, délre Sárok, nyugatra pedig Lippó. Kelet felől a községhatár egybeesik az államhatárral, abban az irányban a falu a horvátországi Főherceglak (Kneževo) községgel határos.
Megközelítése
A település határszélét északnyugaton érinti az 5702-es és az 5704-es út is, ezeken Mohács, Villány vagy Bóly érintésével könnyen elérhető az ország távolabbi részei felől is. Központja azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert oda csak az előbbi utak találkozásánál kiágazó 57 108-as mellékút vezet.
Története
A falu már az Árpád-korban is létezett, a nevét Bezedegh formában említő legrégibb oklevél 1296-ból maradt fenn, amikor baranyai várjobbágyok, Iváni Jovanka fiai, János, Jakab és Demeter birtoka volt, akik elhatárolták Fülöpföldétől. A település neve a későbbi írások közül 1311-ben Buzuldek, 1429-ben Bezeldegh, 1542-ben pedig Bezedegh formában is előfordul.
1330-ban Károly Róbert király Bezeldeget Bulcsó birtokkal együtt János fia Mihály királyi apródnak és Zolga fia Jánosnak adta, s megjárták Bezedeg és Ormánd közti határát is.
Fényes Elek 1851-ben ezt írta a településről: "Bezedek német-rácz falu, Baranya megyében, 340 kath., 185 óhitű, 6 zsidó lak. A dárdai uradalomhoz tartozó. Utolsó posta Baranyavár."
1910-ben 650 lakosa volt, melyből 28 magyar, 479 német, 139 szerb és 4 egyéb nemzetiségű. A lakosok közül 154 beszélt magyarul.
2001-ben lakosságának 8,1%-a német nemzetiségű volt.
A falu a XX. század első felében Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 29,3% németnek, 1,3% szerbnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 4,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,9% (12,1% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 77%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% németnek, 1% cigánynak, 0,5% szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 4,1% református, 1,5% görögkatolikus, 0,5% ortodox, 2,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 45° 51′ 56″, k. h. 18° 35′ 10″45.865519°N 18.586100°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 56″, k. h. 18° 35′ 10″45.865519°N 18.586100°E
