Olasz (település)

Olasz
Olasz déli vége az 5611-es útról nézve, három nyelvű helységnévtáblával
Olasz déli vége az 5611-es útról nézve, három nyelvű helységnévtáblával
Olasz címere
Olasz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállásközség
PolgármesterBorsodi Balázs (független)
Irányítószám7745
Körzethívószám69
Népesség
Teljes népesség559 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség57,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 45″, k. h. 18° 24′ 48″46.012450°N 18.413269°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 45″, k. h. 18° 24′ 48″46.012450°N 18.413269°E
Olasz (Baranya megye)
Olasz
Olasz
Pozíció Baranya megye térképén
Olasz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz témájú médiaállományokat.

Olasz község (horvátul: Olas, németül: Ahlaß) Baranya vármegyében, a Bólyi járásban. A több mint nyolcszáz éves településen, amely átvészelte a török megszállás időszakát is, ma mintegy hatszáz fő él.

Fekvése

Pécstől mintegy 20 kilométerre délkeletre, Mohácstól 23 kilométerre nyugatra fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Máriakéménd, délkelet felől Szederkény, dél felől Belvárdgyula, délnyugat felől Birján, északnyugat felől pedig Hásságy.

Megközelítése

A település déli határszéle mentén húzódik a Mohácstól Pécsig vezető 57-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala; központján azonban csak az 5611-es út halad át, amely a Pécs délkeleti agglomerációjában fekvő településeket köti össze egymással, illetve a megyeszékhellyel.

Vasútvonal nem érinti.

Története

Olasz nevét az oklevelek 1181-ben említették először Uloz néven, 1295-ben Olozy 1316-ban Olaz néven írták. Az itt letelepedett vallonok alapították a 12. században. 1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el. 1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is. Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult.

Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is. Olaszi a Batthyány család birtoka volt. 1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is. Olasz a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

Oktatás

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 117 diák járt.

Népesség

Az 1910-es népszámláláskor 631 lakosa volt, melyből 126 magyar, 388 német, 213 sokác, ebből 626 volt római katolikus. Az 1990-es népszámláláskor 633, 2001-ben 615, 2008. január 1-jén pedig 635 lakosa volt. 2001-ben a lakosság 17%-a volt német.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 8,8% horvátnak, 29% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,5% (21,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 20,8% németnek, 5% horvátnak, 0,7% cigánynak, 0,3% szerbnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,5% volt római katolikus, 5,8% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,9% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).

A népesség alakulása 1990 és 2026 között:
Lakosok száma
633
635
609
593
627
613
582
571
559
559
1990200820132015201920212022202420252026
Adatok: Wikidata

Hidor (Héder, Hedreh)

Hidor

Hidor (németül: Deutschdorf) 1950 előtt önálló község volt. Nevét az oklevelek 1295-ben említették először Hedrich, Heydreh- néven. 1295-ben Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka, s mellette említették Szentága földet, melyet ő alapított. Később Héder nemzetséghez tartozó Henrik fia János elfoglalta, de Károly Róbert király visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik 1330-ig birtokolták és ekkor osztoztak meg rajta.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. 1 2 "Olasz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 17.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ "Olasz települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  4. ↑ "Olasz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 19.
  5. ↑ "Olasz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 28.
  6. ↑ "Olasz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 28.
  7. ↑ "Olasz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 28.
  8. ↑ "Olasz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
  9. ↑ "Olasz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 20.
  10. ↑ "Olasz települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 31.
  11. ↑ "a helyi iskola hivatalos weboldala". 2020. szeptember 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. szeptember 17.
  12. ↑ Olasz Helységnévtár
  13. ↑ Olasz Helységnévtár
  14. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)

Források

Kapcsolódó szócikkek