Peterd

Peterd
Fő utca
Fő utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterRácz Lajos (független)
Irányítószám7766
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség200 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség18,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″45.973269°N 18.362531°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″45.973269°N 18.362531°E
Peterd (Baranya megye)
Peterd
Peterd
Pozíció Baranya megye térképén
Peterd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peterd témájú médiaállományokat.

Peterd község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. A Drávaszög legészakibb falva.

Fekvése

Siklóstól északkeletre, Pécsdevecser északnyugati szomszédjában fekszik.

Határszélét nyugaton érinti a Pécs-Siklós közti 5711-es út is, központja tekintetében azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak Pécsdevecseren keresztül érhető el, az 57 131-es számú mellékúton.

Története

A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt, területén bronzkori, és római korból származó leletek (pénzérme, tégla) kerültek felszínre. Az Árpád-korban már lakott települést az oklevelek 1276-ban említették először Petherd, Peturd néven a feltételezések szerint. A nehézséget az okozza, hogy a vármegyében 5 Peterd és 3 Petre település is volt. 1283-ban Peturd, 1332-1335 között Petund, Peturd, Peterd formában írták. 1276-1283 körül Peterdi Bolosey faluja volt. 1332-ben végzett adóösszeíráskor papja 40 bani pápai tizedet fizetett.

Peterd a török időkben is lakott maradt. Az 1554-es defteri összeírás szerint 21, az 1565-ös összeírás szerint 18 adózó családfő élt a faluban. A település lakói a 16. század elején protestánssá, majd a század végére, az 1574-es nagyharsányi protestáns hitvita idején, unitáriussá váltak.

1701-ben 11 család élt az akkor Magyar Peterd-nek nevezett községben. Ez a 11 család 1703 tájékán református egyházhoz csatlakozott. Ezt a szájhagyomány is megerősíti, ugyanis a peterdieket sokáig ariánusoknak csúfolták.

A faluba később szerbek, a 18. században pedig németek is letelepedtek, a szerbek később kitelepültek a faluból.

A 20. század elején Baranya vármegye Pécsi járásához tartozott. Ekkoriban az egykézés miatt nagy népességcsökkenés jellemezte a falut, majd 21. század eleji nagy munkanélküliség miatt az 1910-es 584 főről 2001-re 212 főre csökkent a lakosság.

Közélete

Polgármesterei

Népesség

1910 évi népszámlálás adatai szerint Peterdnek 584 lakosa volt, ebből 553 fő magyar, 27 német, 4 horvát nemzetiségű. A népességből 359 fő római katolikus, 210 református, 12 izraelita volt.

A 2001. évi népszámlálási adatok szerint ekkor a településnek 212 lakosa volt, 2008-ban pedig 202 lakost számoltak össze a faluban.

A 2011-es népszámlálás szerint a 189 fős lakosságnak etnikailag 95,1%-a magyar, kis részük német (3,3%), cigány (2,7%) és román (1,6%) volt. A lakosság többsége római katolikus (47,8%), fennmaradó része felekezeten kívüli (22%), református (17%), ismeretlen (11%) vagy egyéb (2,2%) vallású volt.

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% németnek, 2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 13,3% református, 1% egyéb katolikus, 19,7% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1990 és 2026 között:
Lakosok száma
212
187
194
212
215
202
189
196
203
200
1990199419972001200420082011201520222026
Adatok: Wikidata

Idegen elnevezései

A településnek három horvát neve is van. A belvárdgyulai horvátok Peterdának, a szalántai horvátok Peternek, az olasziak pedig Petarnak nevezték a falut.

Nevezetességei

A peterdi református templom

Jegyzetek

  1. 1 2 "Peterd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2020. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 20.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ Zentai, 7. o.
  4. 1 2 3 4 5 Zentai, 29. o.
  5. 1 2 Zentai, 30. o.
  6. 1 2 Zentai, 32. o.
  7. ↑ "Peterd települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  8. ↑ "Peterd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 24.
  9. ↑ "Peterd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 26.
  10. ↑ "Peterd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 26.
  11. ↑ "Peterd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 26.
  12. ↑ "Peterd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 15.
  13. ↑ "Peterd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 24.
  14. ↑ "Peterd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 2.
  15. ↑ "4.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011". Központi Statisztikai Hivatal. 2011. Hozzáférés: 2015. július 31.
  16. ↑ "4.1.7.1. A népesség vallás, felekezet szerint, 2011". Központi Statisztikai Hivatal. 2011. Hozzáférés: 2015. július 31.
  17. ↑ Peterd Helységnévtár
  18. ↑ Somogyi Ferencz: Pécs tájjéki jószág éránt. 1709. Hozzáférés: 2016. február 7.
  19. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2014. január 1. Hozzáférés: 2015. július 31.
  20. ↑ Živko Mandić (2005). "Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj" (horvát nyelven). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2020. április 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 25.
  21. ↑ Zentai, 33. o.
  22. ↑ Zentai, 34. o.
  23. 1 2 Zentai, 37. o.

Források