Beremend

Beremend
Szent Mihály-templom
Beremend címere Beremend zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	7827
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	2072 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	49,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 18° 25′ 56″45.783838888889, 18.43233055555645.783839°N 18.432331°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 18° 25′ 56″45.783838888889, 18.43233055555645.783839°N 18.432331°E
Beremend Pozíció Baranya megye térképén
Beremend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beremend témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Beremend (németül: Behrend) nagyközség Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

A Nyárád-Harkányi-síkon, Villánytól délre, közvetlenül a horvát határ mentén (é. sz. 45° 44′ 13″, k. h. 18° 26′ 48″45.736944444444, 18.44666666666745.736944°N 18.446667°E) fekszik, közel Magyarország legdélibb pontjához.

Története

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Beremend már az újkőkorban lakott hely volt. 1281-ből maradt fenn az első okleveles forrás, mely nevét említi, illetve azt, hogy névadója, Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta egyik rokonának. Ennek emlékét őrzi a beremendi csücskös talpú címer hasított szalagjában olvasható „BEREMEND1281” felirat. Vannak azonban olyan források is, amelyek szerint a Berman vagy Bermann névből s az 1200-as évekből eredeztethető a település neve.

Beremend a 15. században, a Hunyadiak alatt élte virágkorát, amikor mezővárosi rangú, vásártartási joggal rendelkező hely volt.

Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után elnéptelenedett, s benépesedése csak az 1700-as évek elején kezdődött meg újra. 1769-ben már iskola is volt benne.

1918 novemberétől 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett, s szerepelt a szerb királyság minimális területi követeléseit bemutató 1919. májusi memorandumban is.

Beremendhez tartozó egykori puszta a község központjától északkeletre lévő Püspökbóly (1933-ig Rácbóly, horvátul: Pišpek; nevét - az országban található Rác-kezdetű településnevek többségével együtt - akkor változtatták meg). A 19. század közepén Beremend egészéhez hasonlóan szerbek alkották népességének nagy részét, de az 1910-es évekre Beremend már német többségű lett, Püspökbóly azonban szerb többségű maradt. Itt született Manninger Jenő sebészprofesszor. A Beremendi Cementgyár 1972-ben kezdte meg a termelést.

Idegen elnevezései

Beremend hivatalos neve horvátul Breme, de a versendi horvátok a Brime, az átai horvátok pedig a Bremen alakot használták.

Közélete

Oktatás

A helyi általános iskolában a 2019/2020-as tanévben 161 diák tanult.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 3,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (24,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,7%, református 9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (31,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 8,3% református, 0,4% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görögkatolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Mendele Ferenc-emlékház
• Megbékélés kápolna
• Beremendi-kristálybarlang (nem látogatható)
• Déli pont (kopjafa)
• Strandfürdő (karsztvízzel)

Gazdaság

• Mészkőbányászat
• Beremendi Cementgyár (Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Gyár)
• Mészgyár (Carmeuse Hungary Kft. Beremendi Gyár)

Híres szülöttei

• Adam Dragosavljević (1800–1862) magyarországi szerb pedagógus, nyelvújító
• Bertalan Lajos (1838–1901) mérnök
• Manninger Gusztáv Adolf (1910–1982) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár
• Manninger Jenő (1918–2008) sebészprofesszor
• Hegyi Sándor (1932–2009) válogatott labdarúgó
• Mendele Ferenc (1934–1994) Ybl-díjas építész, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatója

A település a filmekben, irodalomban

• Beremend érintőlegesen említésre kerül Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmvígjátékában; a történet szerint innen próbáltak cementet szerezni egy nagyszabású bűntényhez a film bűnöző főszereplői.

Jegyzetek

Források

• ↑ horvát név: "Folia onomastica croatica 14/2005". Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. 2020. április 17. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 13.

További információk

• Beremend Nagyközség Önkormányzatának honlapja
• Beremend környéki Református Társegyházközség honlapja
• Együtt Beremendért Alapítvány honlapja
• Beremendi Cementgyár Archiválva 2012. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• új határátkelő átadása 2006-ban

Kapcsolódó szócikkek