Fekvése
Pécs és Mohács között, légvonalban mindkettőtől körülbelül 20 kilométerre fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Olasz, északkelet felől Szederkény, délkelet felől Borjád, dél felől Nagybudmér, délnyugat felől Kiskassa, északnyugat felől pedig Birján.
Megközelítése
Legfontosabb megközelítési útvonala a Mohácstól Pécsig húzódó 57-es főút, mely északi határszéle közelében halad el érintve Kisgyula és Gyulapuszta településrészeket is; ezen érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől. A falu központja azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert oda csak a főútból délnek kiágazó 57 102-es számú mellékút vezet be. Pécs térségével az 5611-es út kapcsolja össze, és érinti területét (csomópont nélkül) az M60-as autópálya is.
Története
A Belvárd és Kisgyula települések egyesüléséből keletkezett falu területe már az ókorban lakott hely volt.
1056-ban a pécsi püspökség volt a birtokosa.
1285-ben említették először fennmaradt okiratban Jula néven.
A 13. század végén a Győr nemzetségbeli Konrád pálos kolostort építtetett a területen, melyet Szent László tiszteletére szenteltek.
A falu 1356-ban vásártartási jogot kapott.
1484-től káptalani iskola is működött benne.
1750 körül Tolna vármegyei református magyarok költöztek a településre.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 18,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,9% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 16% (13,1% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% cigánynak, 2,6% németnek, 1,2% horvátnak, 0,6% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, szlovénnek és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,7% volt római katolikus, 12,1% református, 0,6% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).
Néprajzi szempontból, a népviselet alapján a település Belvárd része a sárközi népcsoport területéhez tartozik, annak legdélibb pontja.
Magyarország
é. sz. 45° 58′, k. h. 18° 26′45.966667°N 18.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 58′, k. h. 18° 26′45.966667°N 18.433333°E
