Bodolyabér

Bodolyabér
Harangláb (Egyházasbér falurészen)
Bodolyabér címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Zoltánné (független)
Irányítószám	7394
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	198 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	21,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′, k. h. 18° 07′46.2, 18.1166666746.200000°N 18.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 12′, k. h. 18° 07′46.2, 18.1166666746.200000°N 18.116667°E
Bodolyabér Pozíció Baranya megye térképén
Bodolyabér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodolyabér témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bodolyabér község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

Légvonalban Pécstől mintegy 15 kilométerre északnyugatra, Komlótól 12 kilométerre nyugatra, Sásdtól pedig 6 kilométerre délre fekszik. Közigazgatási területének északi részét érinti a 66-os főút és az Oroszló-Szentlőrinc közti 6601-es út is, de központján csak a Magyarszék-Kishajmás közti 6602-es út halad végig.

Vasúton a Godisa–Komló-vasútvonalon érhető el: Bodolyabér megállóhely mintegy 500 méterre keletre van a falu lakott részétől.

Története

Bodolyabér két település; Kisbodolya és Egyházasbér egyesülésével jött létre 1950-ben. Kisbodolya és Egyházasbér nevét egyaránt 1332-ben említették először fennmaradt oklevelek. A két település lakosainak száma a török hódoltság után indult növekedésnek.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

Az 1990-es népszámláláskor 318, 2001-ben 308, 2008 január 1-jén pedig 246 lakosa volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 30,2% cigánynak, 1,7% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 0,9%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 14% (19,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 23,7% cigánynak, 1,1% bolgárnak, 0,5-0,5% görögnek, németnek, románnak és szlováknak, 4,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 1,1% református, 0,5% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (52,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Harangláb

Jegyzetek

Források

• A Magyar Köztársaság helynévtára.
• Dunántúli Napló

További információk

Kapcsolódó szócikkek