Fekvése
A Zselic délkeleti részén fekszik, közel a Mecsek nyugati nyúlványaihoz, az Okor-patak (más néven: Bükkösdi-víz) sekély völgyében, a legközelebbi várostól, a járásszékhely Szentlőrinctől 8 kilométerre északra.
A szomszédos települések: észak és északkelet felől Hetvehely, délkelet felől Boda, dél felől Szentlőrinc és Cserdi, délnyugat felől Helesfa, északnyugat felől pedig Ibafa. Közigazgatási területe keleti irányból csúcspontosan határos még Bakonya, nyugati irányból pedig Dinnyeberki területével is.
Megközelítése
A településen a 6601-es út húzódik végig nagyjából észak–déli irányban, ezen érhető el Szentlőrinc és Sásd felől egyaránt. Megyefa településrészt csak önkormányzati utak érintik.
A község központját kettészeli a Bükkösdi-víz völgyében végigfutó Budapest–Pécs-vasútvonal; itteni megállási pontjának, Bükkösd vasútállomásnak közúti elérését a 6601-es útból kiágazó 66 305-ös mellékút biztosítja.
Története
A mai Bükkösd négy település egyesüléséből keletkezett: a patak bal partján fekvő Megyefa 1950-ben, a Bükkösdtől kb. 4 km-re északra levő Gorica (németül: Guriza) pedig 1979-ben csatlakozott Bükkösdhöz. A Megyefától szép sétaúttal megközelíthető Egéd ahol annak idején Jeszenszky gróf földművesei, állattartói éltek, és ahol a híres egédi nagytégla is készült, Megyefával együtt szintén 1950-ben csatlakozott. Ma Egéden több ismert művész is él, a településrész lakói összetartó, egymást segítő emberek.
Neve fennmaradt okiratban 1448-ban tűnt fel először Naghbekes alakban. E név valószínűleg a bükkös, bükkerdő főnévből alakult ki, a Megyefa név pedig a Megyefalvából. Gorica neve 1542-ben Erdi volt. Ezt a nevet a betelepült délszlávok cserélték a kis erdő jelentésű Goricára.
A török hódoltság idején mindhárom falu elpusztult, s csak az 1700-as években népesítették be újra magyarok és németek.
A 18. században három család birtokolta Bükkösdöt: a Horváth, a Petrovszky és a Jeszenszky család.
Népesség
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,6%-a magyarnak, 6% cigánynak, 5,8% németnek mondta magát (23,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46%, református 2,6%, felekezeten kívüli 14% (37,2% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% németnek, 2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlovénnek, szlováknak és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt római katolikus, 1,4% református, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 22,7% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′46.100000°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 06′, k. h. 17° 59′46.100000°N 17.983333°E
