Bijelnik

Bijelnik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44231
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség34 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 23′45.350000°N 16.383333°EKoordináták: é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 23′45.350000°N 16.383333°E

Bijelnik (1900-ig Bednik) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 15, közúton 21 km-re délre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 16 km-re délkeletre a Báni végvidék középső részén, a 30-as számú főút mentén, Blinja és Knezovljani között, a Bednik-patak partján fekszik.

Története

Területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítja a falu felett keletre emelkedő Gradina nevű magaslaton található vár maradványa, mely a leletek szerint még a középkorban is használatban volt. Az ókorban közelében vezetett át a Sisciából délre vezető római út a via magna. Írásos forrás 1344-ben „Benyn”, illetve „Benin in distr Blyna” néven említi először. 1517-ben „Byenyk ad Thopozka” alakban említik. Bijelnik vidékét a 16. század második felében foglalta el a török.1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a török uralom alatt maradt Boszniából és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. Bilejnik 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Biednik” alakban szerepel.

A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 201 1910-ben 401 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 93%-a szerb, 2%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 47 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
2012512643203794013553502842912992432272026247

Nevezetességei

Történelem előtti eredetű vár maradványa a Gradinán.

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. 1 2 Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980. (németül)
  3. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  4. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 17.

Források

További információk