Veliki Gradac

Veliki Gradac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44405
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség80 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 17′ 01″, k. h. 16° 15′ 42″45.283611°N 16.261667°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 01″, k. h. 16° 15′ 42″45.283611°N 16.261667°E

Veliki Gradac (régebben Srednji Gradac) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 24, közúton 37 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 17 km-re délkeletre, a Zrinyi-hegység északi lejtőin fekszik.

Története

A török hódítás előtt a falunak és a felette emelkedő várnak, melyet Srednji Gradacnak neveztek birtokosai a Babonićok voltak. A vár építtetői is ők lehettek. Helyzetük 1335-ben változott meg drámaian, amikor Babonić István fegyvert fogott Károly Róbert király ellen és kegyvesztett lett, birtokait elveszítette. A birtokokat a család másik ága a Blagay család vette át, akik még újabbakat is szereztek mellé. A várat a 15. század végén említik először, amikor Frangepán Márton a zágrábi káptalannak ajándékozta. A 15. század második felében török seregek hatoltak be a Báni végvidékre nagy pusztítást végezve a Kulpa és az Una közötti térségben. A támadások 1491-ben és 1493-ban is megismétlődtek. 1493. szeptember 9-én a korbávmezei csatában szétverték a bán vezette horvát sereget. 1512-ben elözönlötték az Unamentét, de ekkor még kiűzték őket. A következő évtizedekben azonban már nagy pusztítást vittek véghez. Ebben a helyzetben szükségessé vált a horvát és a szlavón katonai határőrvidék megalapítása. Glina és térsége a horvát határőrvidék része lett, melynek központja Károlyváros volt. 1566-ban a török elfoglalta Kostajnicát, a térségre a legvéresebb csaták időszaka mégis 1592, Bihács eleste után köszöntött. 1593-ban Sziszeket támadta a török, de a horvát védők sikeresen védték meg. A veliki gradaci vár még egy ideig a határvédelmi rendszer része volt, a 16. század végén azonban a keresztény erők visszavonásakor a bécsi haditanács rendeletére lerombolták.

A horvát szábor a 17. század folyamán nagy gondot fordított a Kulpa és az Una közötti terület védelmére és megerősítésére. A sikeres védelmi harcok következtében 1689-re a határ visszatért az Una folyóhoz. Veliki Gradac a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Glinai járásának része lett. A falunak 1857-ben 819, 1910-ben 1155 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 126 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
8197688161.0211.0981.1551.1891.2571.0521.034986879762708123126

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. július 22.

Források

További információk