Stubalj

Stubalj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségMajur
Jogállásfalu
Irányítószám44433
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség136 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 16′ 07″, k. h. 16° 32′ 27″45.268600°N 16.540800°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 07″, k. h. 16° 32′ 27″45.268600°N 16.540800°E

Stubalj falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 27, közúton 39 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északkeletre, a Sunja középső folyásánál, a folyó jobb partján, a Sunjáról Kostajnicára menő főút mentén, Graboštani és Majur között fekszik.

Története

Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község területére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett, de Stubalj lakossága mindvégig horvát nemzetiségű volt.

A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Sztubel” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztubaly” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sztubaly” néven 64 házzal és 358 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt.

A településnek 1857-ben 371, 1910-ben 437 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (96%-a) horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 186 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
371357341411445437404447449449413366340282229186

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 663. o.
  3. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 142. o. Buda, 1829.
  4. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 28.

Források

További információk