Golinja

Golinja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállásfalu
Irányítószám44410
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség19 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság184 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 25′ 20″, k. h. 15° 57′ 27″45.422200°N 15.957500°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 20″, k. h. 15° 57′ 27″45.422200°N 15.957500°E

Golinja falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése

Sziszektől légvonalban 33, közúton 50 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 32, közúton 54 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 16 km-re északkeletre, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostról Lasinjára vezető főút keleti oldalán Bović és Čremušnica között levő dombok közt szétszórtan fekszik. Főbb településrészei Brujući, Ivkovići, Milojevići, Gledići, Kekići, Piljovi, Rebrače, Radanovići és Išeci az itt élő családok neveit viselik. Išeci kivételével, melynek lakossága horvát, valamiennyi településrész szerb nemzetiségű.

Története

A település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 586, 1910-ben 570 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A faluból 108-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 36-an harcosként estek el a harcok során, míg 99 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg 51-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 11 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 197 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 38 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
5865284345425735705987476214974824163602706538

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 25.

Források

További információk