| Mala Gradusa | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44212 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′, k. h. 16° 28′45.333333°N 16.466667°EKoordináták: é. sz. 45° 20′, k. h. 16° 28′45.333333°N 16.466667°E | |
 | |
Mala Gradusa falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 18, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 10 km-re délnyugatra, a sziszeki Szávamentén, Drljača és Velika Gradusa között, a Gradusa-patak mentén fekszik.
Gradusa neve 1409-ben tűnik fel először „possessio Gradischa” néven. 1410-ben „Gradiha”, 1434-ben „Gradycha”, 1501-ben „Gradysa”, 1579-ben „Gradiska” alakban fordul elő a korabeli forrásokban. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.
Mala Gradusa is a térség török alóli felszabadítása után, a 18. század elején pravoszláv lakossággal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Unter Gradusza” néven szerepel. A településnek 1857-ben 120, 1910-ben 281 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (93%) szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 20 lakosa volt.
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 120 | 158 | 179 | 213 | 267 | 281 | 272 | 277 | 208 | 209 | 190 | 179 | 145 | 138 | 57 | 20 |
Római épületmaradványok.
