Utolica
| Utolica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Hrvatska Kostajnica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44222 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 120 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 14′ 52″, k. h. 16° 38′ 56″45.247800°N 16.648900°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 52″, k. h. 16° 38′ 56″45.247800°N 16.648900°E | |
 | |
Utolica falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Hrvatska Kostajnicához tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 34, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, Rausovac és Rosulje között fekszik.
Története
A település neve 1460-ban „Thalichi (possessio/villa)” néven tűnik fel először írásos forrásban. A legelfogadottabb magyarázat szerint nevét onnan kapta, hogy két domb közötti völgyben („udolina”) fekszik. A régi falu nem a mai helyen, hanem a Šodolovac-dombon állt ott, ahol ma a katolikus temető található. Bosznia 1463-as török megszállása után egyre erősödtek a horvát területeket ért török támadások. A török 1469-ben, 1471-ben és 1478-ban is támadta Kostajnica térségét nagy károkat okozva a helyi lakosságnak. 1542-ben a király Zrínyi IV. Miklóst nevezte ki horvát bánná, aki 1544-ben és 1545-ben súlyos harcokat vívott a törökkel az Unamentén. Az állandósult harcok miatt a térség lakossága biztonságosabb vidékekre, főként Nyugat-Magyarországra menekült. 1556-ban Malkocs bég boszniai pasa ostrom alá vette, majd elfoglalta Kostajnica várát, ezzel a térség török uralom alá került. A törökellenes felszabadító harcok keretében Erdődy Miklós horvát bán 1685-ben adta ki a parancsot a töröknek az Una folyóig történő visszaszorítására. Ennek során foglalták vissza a térséget a császári erők. A kialakult erőviszonyokat az 1699-es karlócai béke szentesítette, ezzel a határ végleg az Una folyóhoz került vissza.
A település a török kiűzése után a 17. század végén népesült be újra, amikor részben Boszniából érkezett pravoszlávokkal, részben horvát katolikusokkal telepítették be. Az új település már nem a régi helyén, hanem a Linijának nevezett mai helyén alakult ki. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Utolicza” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Utolicza” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Utolicza” néven 109 házzal és 722, többségben ortodox vallású lakossal találjuk. A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járás része volt.
1857-ben 705, 1910-ben 911 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt lakosságának 65%-a szerb, 29%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben lakossága a JNA erőihez és a szerb szabadcsapatokhoz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 68 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 705 | 488 | 457 | 591 | 733 | 911 | 893 | 989 | 819 | 845 | 691 | 522 | 372 | 334 | 85 | 68 |
Nevezetességei
- Szent György vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1792-ben épült. 1944 januárjában a faluba bevonuló usztasák felgyújtották. A templom berendezéséből csak az anyakönyveket sikerült kimenteni, minden egyéb a tűz martaléka lett. A korabeli leírások szerint a templom fából készült, kereszt alaprajzú volt, de már akkor is rossz volt az állapota. Egykori helyén a pravoszláv temetőtől délkeletre emelkedő dombon mára sűrű bozót nőtt.
- Szent Illés próféta és Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a település központjában egy kisebb dombon áll. A kápolnát 1887-ben építették historizáló stílusban. A délszláv háború elején a faluba bevonuló szerb erők toronysisakját gránáttal súlyosan megrongálták. Mivel további károk nem érték az épületet a háború után nem sokkal felújították.
- Védett épüléletegyüttes a 114. szám alatti hagyományos porta, mely egy fából épített lakóházból, két melléképületből, egy kukoricagórébóé és egy kútból áll. A házat egy Amerikából hazatérő építette a 20. század elején, korábban élelmiszerbolt is működött itt. Az utolicai faház a melléképületekkel együtt a hagyományos módon épült, és megőrizte eredeti építészeti formáját és építészeti részleteit.
Jegyzetek
- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn. München, 1980 (németül)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 709. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 142. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. február 7.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5853.
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A városi turisztikai iroda honlapja Archiválva 2018. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Utolica névmagyarázata (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
